Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy zarándokút sosem a kényelemről szólt. A régi időkben rengeteg veszélynek tették ki magukat azok, akik vállalták a hosszú gyalogút minden viszontagságát. Ma sem egyszerű megtenni a több száz kilométeres utat. Aki még nem biztos magában, és ízelítőt akar abból, milyen a híres Szent Jakab-út, az előbb kipróbálhatja a magyar szakaszt.
Az El Camino, vagyis a Szent Jakab-út a világ harmadik legfontosabb zarándokútja, célja pedig a Spanyolországban található Santiago de Compostela városa, egészen pontosan a város székesegyháza, ahol Szent Jakab Apostol földi maradványait őrzik. Santiago de Compostelába több úton is el lehet jutni, valaki Dél-Franciaországból közelíti meg, mások Spanyolország északi részéről. Maga az út már majdnem egy évezrede ismert, de manapság különösen népszerű, és közel sem csak a mélyen vallásosak körében. Annyi viszont bizonyos, hogy a zarándokok jelentős része komoly lelki többlettel, sokan pedig különös vallási élményekkel térnek vissza hazájukba az út megtétele után.
Kétségtelen azonban, hogy az út sok nehézséggel jár: a legváltozatosabb terepviszonyok, időjárási körülmények és élethelyzetek várják azokat, akik elszánják magukat teljesítésére. Ezért sem árt, ha előbb kisebb távokon próbáljuk ki magunkat. Erre pedig kiválóan alkalmas a Camino Húgaro, vagyis a Szent Jakab-zarándokút magyar szakasza, amely gyönyörű tájakon vezet át, és ezernyi látnivalóval várja a zarándokokat, túrázókat.
A nagy zarándokút magyar szakasza és állomásai
Az út Budapestről, a 0 kilométerkőtől indul, és nagyjából 200 kilométer megtétele után egy csendes kis falu, Lébény ősi plébániatemplománál ér véget. Aki megérkezik ide, az egy szépen felújított templomot fog találni, oda belépve pedig földöntúli nyugalmat. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az út első szakasza tehát a már említett 0 kilométerkőnél indul, de egyesek inkább a Margitszigetről vágnak neki, például a Domonkos-rendi apácakolostor romjaitól, amelyet IV. Béla alapított, és amelynek falai között lánya, Szent Margit is élt. A Normafán keresztül Zsámbék irányába kell indulni, de érdemes megállni Tök községnél is, mert a sok évszázados kis település határában már látogatható a nemrég felújított Árpád-kori templomrom,
a falu bájos parasztházaival, mészkőből rakott pincéivel, szép fekvésével ideális helyszín egy kis pihenőre.
Az első nagy állomás az út során a zsámbéki premontrei kolostor és templom, melynek romjai máig büszkén magasodnak a kisváros fölé. Sokan gondolhatják, teljes joggal, hogy az egykori nagytemplom a történelem viszontagságainak köszönhetően került romos állapotba, pedig a pusztítás az 1763-as földrengésnek köszönhető, amelynek epicentruma Komáromban volt.
Innen a Gerecse irányába haladva az ország egyik legszebb panorámájú térségén haladunk át, ahol a hegy lankái erdőket, mezőket, mesés kis falvakat rejtenek. Héreg, Tardos és Tarján falvai mintha csak egy mesekönyvből pottyantak volna ide. Héregtől nem messze fejet hajthatunk a pusztamaróti csata emlékművénél.
A mohácsi csatavesztést követően Pusztamarót mára elnéptelenedett faluját őrző völgyet szekérvárral vették körül a törökök ellen védekező helyiek, akik végül három nap öldöklő harc után törtek meg. Az áldozatok száma egyes források szerint a 20-25 ezer főt is elérte, de az ellenállás a török csapatoknak is komoly veszteségeket okozott. Itt jegyezték fel azt a történetet, miszerint Dobozi Mihály kisnemes az ostrom végén a törökök elől akarta feleségét megmenteni, de lovuk egy idő után nem bírta a hajszát. Ekkor a feleség, mikor látták, hogy nem menekülnek meg üldözőik elöl, azt kérte férjétől, hogy ölje meg, nehogy a törökök kezére jusson. A férfi eleget tett a kérésnek, kardjával ledöfte feleségét, majd a törökre vetette magát, és hősi halált halt.
Zarándokutunk következő állomása Tata, a vizek városa. Felfedezéséhez nem elegendő egy nap:
középkori várával, kastélyaival, malmaival, az ország első angolkertjével ideális helyszín ahhoz, hogy megfáradt végtagjaink erőre kapjanak.
Utunk további állomásai is számos érdekességet és szépséget tartogatnak: Nagyigmánd Szent Mihály római katolikus temploma, világhírű versenylovunk, Kincsem születési helye, Kisbér, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, Győr egyedülálló barokk belvárosa könnyen feledtetheti a felvizesedett láb, vízhólyagos lábfej okozta mulandó kellemetlenségeket.
A magyar zarándokút utolsó állomása
Lébény zarándokutunk utolsó állomása. A csendes kis falu közepén álló plébániatemplom lebilincselő látvány. Főleg, ha azzal a szemmel tekintünk rá, hogy 800 éve áll helyén rendületlenül, hiába a török dúlás, ami miatt elpusztult a templomot egykor körülvevő hatalmas rendház, és amelynek köszönhetően leégett a templom födémje. A vastag falak, a tornyok, a bélletes kapu, a faragott oszlopok ellenálltak az évszázadok pusztításának, és a színvonalas rekonstrukciónak köszönhetően az épületbe lépve ugyanolyan különleges meghittség fogad minket, mintha a 13. századba ugrottunk volna vissza.
A templom belsejébe szűrődő lágy fények a megfáradt zarándokot mély nyugalommal töltik el, és talán ihletet is adnak ahhoz, hogy egyszer folytassa útját, és eljusson Santiago de Compostelába is. Egyszerű odatalálni: csak követni kell a kagyló jelzést.
Érdekel, milyen az El Camino egy tapasztalt zarándok szemével? Olvasd el következő cikkünket!
