2000 forintért léphetsz csak be ebbe a magyar városba: fizetőssé tették

Olvasási idő kb. 2 perc

A Veszprém vármegyében fekvő Szentkirályszabadja egykor szovjet katonavárosként működött, azonban 1996 óta szinte teljesen elhagyatott. Ezért is meglepő, hogy az urbexes körökben terjedő hírek szerint most már csak belépődíj megfizetését követően lehet belépni a szellemvárosba.

A gondozatlanul marad üres várost sokáig csak azok látogatták, akik magukkal akartak vinni valami számukra értékeset onnan. Ma már az elhagyatott helyek rajongóinak a célpontja, akik közül sokan járnak a feledésbe merülő városba fotózni. Mostantól ezt már csak 2000 forintos belépődíj ellenében tehetik meg, írja a 24.hu.

Belépődíjat kérnek azért, hogy láthasd 

A Balatontól alig 5 kilométerre fekvő terület az 50-es, 60-as években még élettel teli katonaváros volt. Orosz katonák ezrei teljesítettek ott szolgálatot. 

Szentkirályszabadján még óvoda, mozi, színház, kórház, bolt és kocsma is működött, melynek halvány nyomait még ma is fellelhetik a látogatók.

Szentkirályszabadján egykor kórház és óvoda is működött
Fotó: Wikimedia Commons

A városban tankok álltak, a szomszédos repülőtér hangárjaiban pedig katonai harci gépek sorakoztak. Ma már ez a múlté, romos épületek alkotják a települést. Ezekbe szívesen szabadulnak be az urbexesek, akik a karakteres esztétika, az ott készíthető képek és a romváros hangulata miatt rajonganak Szentkirályszabadjáért.

Őrök felügyelik a szellemvárost

Az ilyen teljesen elhagyatott helyekről sokaknak a csernobili város jut eszébe, ezért is emlegetik Szentkirályszabadját a magyar Pripjatyként. 

A magyar Pripjatyként is emlegtik az egykori katonai várost
Fotó: Wikimedia Commons

2017-ben az egész várost megvásárolta egy cégcsoport, azóta csak engedéllyel látogatható. Azonban ez a kalandvágyókat nem tartja vissza attól, hogy időnként belógjanak a területre, hogy körbejárják, levideózzák, fotózzák azt.

Már csak belépődíjért lehet bemenni
Fotó: Wikimedia Commons

Az nem ismert, hogy pontosan miért döntött most úgy a terület tulajdonosa, hogy fizetőssé teszi a belépést Szentkirályszabadjára, de a bejáratokat már biztonsági őrök felügyelik, írja a Lelépő. Arra is figyelmeztetnek, hogy a területen nagytestű kutyák is vannak, amik szabadon mászkálnak és a belépés kizárólag saját felelősségre történhet. Aki nem szeretne a házőrzők elöl menekülni, az  belépőt válthat 2000 forintért, amiről még nyugtát is adnak. Szentkirályszabadja ezzel hasonló rendszert vezetett be, mint az olaszországi Velence, ahol április 25 óta kell fizetni a belépésért: igaz, a csatornák városában a tömegturizmus ellen védekeznek így, mivel azokat a vendégeket akarják kiszűrni, akik egyetlen vendégéjszakát sem töltenek el a romatnikus városkában, csak nappal használnák annak infrastruktúráját.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kovács Eszter
Kovács Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.