Ezek Magyarország legmisztikusabb helyei

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Összeállításunkban olyan magyarországi helyszíneket mutatunk be, amelyek a hosszú téli hónapok után a testet és a lelket is feltöltik: nemcsak kikapcsolódásra tökéletesek, hanem a legenda és a hagyomány szerint gyógyító energiával is rendelkeznek.

Dobogókő a spiritualitás iránt érdeklődők számára különösen fontos, hiszen azt tartják róla, itt található a Föld szívcsakrája. Annyi bizonyos, hogy a 700 méterrel a tengerszint fölött található településen számtalan érdekes látnivaló kínálkozik: szalonturisták és gyakorlottabb túrázók egyaránt találhatnak edzettségüknek megfelelő túraútvonalakat.

A Zsivány-sziklák

Ha Dobogókőn járunk, érdemes a Zsivány-sziklákhoz ellátogatni: a kanyonra emlékeztető völgyben elszórtan óriási sziklatömbök hevernek, a közöttük megkapaszkodó fák szabadon álló gyökerei és a csend pedig fokozzák az élményt. (A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla itt rejtette el kincseit, amit később egy itt megtelepedő zsiványbanda próbált felkutatni.) A hosszú túra után a kilátóból elénk táruló lélegzetelállító panoráma garantáltan felüdíti a testet és a lelket.

Bükkszentkereszt egyik vonzerejét a gyógyító kövek jelentik
Fotó: Wikimedia Commons

A bükkszentkereszti gyógyító kövek

A Bükkben, Miskolctól húsz kilométerre található Bükkszentkereszt, az ország második legmagasabban fekvő települése. A csendes, nyugalmat árasztó kis falu az úgynevezett gyógyító kövekről ismert, amelyek közül a leghíresebb a Boldogasszonykő.

Idézőjel ikon

A legenda szerint maga Szűz Mária járt erre, aki Jézus halála után bánatában világgá ment, és amikor elfáradt a gyaloglásban, leült az erdőben egy kőre.

A falubeliek azóta is gyógyító erőt tulajdonítanak ennek a kőnek – ez tudományosan nem bizonyított, de a szubalpin klímájú település levegője bizonyítottan gyógyhatással bír pajzsmirigyproblémákkal (Basedow-kór) és asztmával küzdő betegekre. Egy kiadós séta az ébredező természetben pedig egészen biztosan jót tesz a téli hónapok bezártsága után.

Mátraverebély középkori temploma
Fotó: Wikimedia Commons

Csodatévő zarándokhely: Mátraverebély-Szentkút

Mátraverebély ősi település: már Árpád-kori iratokon is szerepel, Vereb néven. Középkori, torony nélküli temploma Magyarország egyik legjelentősebb kora gótikus műemléke, de a szentkúti Nagyboldogasszony-templom is igen jelentős az oda látogató zarándokok számára – itt található egyébként Az angol betegből ismerős Almásy László családi sírboltja, róla itt írtunk bővebben. De a helyszín bőven kínál látnivalót a templomokon kívül is. A zarándokközpont feletti hegyoldalban találhatóak a sziklába vésett remetelakok, és a Szentkúti-patak völgyébe is érdemes ellátogatni. A legenda szerint amikor a kunok bekerítették Szent Lászlót, a király ebben a völgyben éppen a lovát ugratta át egy szakadék fölött, és lova lépte nyomán víz kezdett szivárogni a földből. Ezt a király bárdjával kiszélesítette, és a felfakadó forrás vize a legenda szerint csodatévő hatással bír: egy kisfiút „kigyógyított” a némaságból a 12. században – a települést pedig azóta nevezik Szentkútnak.

Európa egyik legnagyobb buddhista sztúpája Zalaszántón található
Fotó: Wikimedia Commons

Buddhista sztúpa Zalaszántón

Kevesen tudják, hogy Magyarországon található az egyik legnagyobb európai buddhista sztúpa. Az 1992-ben épült, 1993-ban a dalai láma által felszentelt, 30 méter magas szentély egy dél-koreai buddhista szerzetes, Bop Jon ötlete nyomán épült meg, a 316 méter magas Világosvár hegyen, Zalaszántó településen. Az Emberi Jogok Parkjában álló sztúpa közelében meditációs központ is található, ahol akár többnapos elvonulásra is lehetőség van. A sztúpa (a szanszkrit eredetű szó jelentése: „ereklyéknek épített hely”) belsejében Buddha tanításai, ereklyéi, egy aranyozott Buddha-szobor és egy 24 méter magas életfa található, bár sajnos bemenni nem lehet. Viszont körbesétálhatjuk, az egyre magasabb talapzatokon: a buddhista hagyományok szerint lehetőleg háromszor, az óra járásával megegyező irányban érdemes ezt megtenni, közben esetleges kívánságainkat is elmormolhatjuk.

Hindu templom Somogyvámoson a Krisna-völgyben
Fotó: Wikimedia Commons

India itthon: Somogyvámos

Ha a Dél-Dunántúlon vagy a Balaton déli partján járunk, kár lenne kihagyni Somogyvámoson a Krisna-völgyet, amely egy 300 hektáros, önellátásra törekvő ökofalu – és afféle mini-India Magyarországon. 1990-ben egy faluszéli, tikkadt birkalegelő területén kezdődött a története: néhány fiatal önellátó gazdálkodásba fogott, mára pedig egy gyönyörű természeti környezettel rendelkező biofarm várja a látogatókat. Somogyvámoson megcsodálhatjuk hazánk első és máig legnagyobb hindu templomát, két iskolaépületet, Magyarország egyetlen Tehénvédelmi Központját, egy hatalmas biokertészetet, arborétumot, tanösvényeket. A Krisna-völgy állandó lakóinak házai, vendégházak, kézműves stúdió, ajándékbolt és egy vegetáriánus étterem is található a helyszínen, amely helyi alapanyagokból készít rendkívül ízletes fogásokat.

Ha szívesen elutaznál, hogy az ébredező természetben gyönyörködj, ez a cikk is a segítségedre lehet:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.