Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Szulák Andrea is megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.
Szulák Andreának nagyon fontos kapaszkodót jelent a hit. Az énekesnő hitrendszerének két nagyon fontos pillére van. Az egyik az a felettünk álló erő, melyhez imádkozni is szokott. A másik pedig az őszinte, tiszteleten alapuló emberi kapcsolat. És egyikbe sem fér bele a képmutatás.
„Imádkozni is szoktam”
„A hit számomra nagyon fontos kapaszkodó, imádkozni is szoktam. Engem gyermekkoromban vallásosan neveltek, és most is hívő ember vagyok, de nem érzem szükségét annak, hogy templomba járjak. De bárhol járok a világon, minden templomba bemegyek imádkozni, nálam ez nem felekezetfüggő. Véleményem szerint a hitet nem befolyásolja, hogy ki milyen egyházhoz tartozik. Nagyon erősen hiszek egy olyan felettünk álló erőben, hatalomban, ami jó irányba vezethet. Ellenben nem hiszek a földi helytartókban, legfeljebb csak a közvetítőkben, akiknek nagyon hitelesnek kell lenniük ahhoz, hogy jól el tudják látni a feladatukat.”
„Szeretem és óvom a természetet”
„Nagyon szeretem a természetet, a természettel való foglalkozást, a kertemet és a cicáimat is. Engem kifejezettem megnyugtat a természethez való közelség, mert abból midig reményt tudok meríteni. Tél végén már mindenki különösen nagyon vágyik a jó időre, de ettől függetlenül is igaz, hogy minél többet tudok kint lenni a szabadban, annál jobban feltöltődöm. Végtelenül elszomorít, hogy egyre kevésbé őrizzük meg a természeti szépségeinket, és csak időnként, kampány jelleggel tartjuk fontosnak a természet védelmét. Rosszkedvű leszek, és minden energiámat lehúzza, ha azt látom, hogy szinte mindent elborít a szemét.
Sokat járok kirándulni, ilyenkor van, hogy többzsáknyi szemetet szedünk össze a barátaimmal és a családommal.
Mi a magunk szintjén így próbáljuk meg egy kicsit orvosolni a kialakult helyzetet.”
„Élvezem a klasszikus női feladatokat”
„A kreativitás is feltölti a lelkemet, imádok otthon kézműveskedni. Lehetőség szerint, amit az asztalra teszek, én magam készítem el, és csak kevés dolgot vásárolok meg a boltban. Nekem a főzés is egy kreatív tevékenység, ami kikapcsol, helyre tesz, pihentet, ahogyan a sütés, a befőzés és a lekvárkészítés is. A klasszikus női feladatok egyáltalán nem terhelnek, még akkor sem, ha iszonyatosan fáradtnak érzem magam; még ilyenkor is képes vagyok előkészíteni a másnapi kenyérdagasztáshoz a hozzávalókat. De ugyanígy a mindennapjaim része a szabás, a varrás és a kötés is.”
„Saját magamra fókuszálok”
„A lehető legkevesebbet lógok a közösségi médián. Bevallom, nehezen is veszem fel a fonalat, bár tudom, hogy muszáj jelen lenni, lépést tartani. Nekem a közösségi média túlságosan zajos, és sok olyan dolog van ott, amihez egyrészt úgy érzem, semmi közöm, másrészt nem tesz hozzám, inkább csak elvesz belőlem, tőlem, mert szanaszét forgácsolja a figyelmemet. Igyekszem a saját dolgaimra fókuszálni, mert minden energiamorzsámra szükségem van. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy ha a közösségi médiába menekülnek és a mások életét élik, akkor a sajátjukkal nem kell annyi időt foglalkozni.”
„Megválogatom, kikkel tartok kapcsolatot”
„Nagyon megválogatom, hogy kik azok az emberek, akikkel kapcsolatot tartok fenn, legyen az baráti, kollegiális vagy egyéb más. Nagyon nehezen barátkozom olyan emberekkel, akikre nem tudok felnézni. Az ismeretségi, baráti körömben azokkal vagyok intenzíven együtt, akik valami miatt kivívták a mérhetetlen elismerésemet, hovatovább a nagyrabecsülésemet, akiknél úgy érzem, hogy általuk több leszek. Lehet ez az ember egy kertész vagy bejárónő, ha úgy érzem, sokkal többet kapok tőle érzelmileg, lelkileg, emberileg, társadalmilag, mint ha olyanokkal tölteném az időmet, akikkel muszájból kell ismerkednem, barátkoznom, fenntartanom egy látszatkapcsolatot.
Az utóbbi évtizedben nagyon átalakult, megszűrődött azoknak az embereknek a sora, akikkel kapcsolatot tartok. Ám ezek minőségi, gazdagító, inspiráló, jó kapcsolatok.”
