A Széll Kálmán téri, jövőre százéves szecessziós épület impozáns látványt nyújt Szőke Gábor Miklós szobrászművész két ikonikus alkotásával, a Robogással és az Arany csodaszarvassal, de nem csak ezért érdemes betérni a Pénzmúzeumba.
A cél a jobb pénzügyi tudatosság
Az állandó kiállításon a pénz korabeli történetétől egészen a kriptovalutákig kísérhetjük végig a fizetőeszközök alakulását, emellett impresszív érme- és bankjegygyűjtemény is várja a numizmatika iránt érdeklődőket: ráadásul ingyen. És mit nyújt még, miben lehet még segítségére a magyar lakosságnak a Pénzmúzeum? Az intézmény igazgatója, Hergár Eszter válaszolt a Dívány kérdéseire.
Mit szeretett volna elérni a Pénzmúzeum megépítésével a Magyar Nemzeti Bank?
A vezetés elvárása volt, hogy olyan pénzmúzeumot hozzunk létre, amelyet európai és világszinten is az elsők között jegyeznek. Amikor elkezdtük a munkát, több európai pénzmúzeumot meglátogattunk: e tapasztalatok alapján azt mondom, hogy valóban a világ élvonalába kerültünk. Olyannyira, hogy az olasz nemzeti bank most tervezi megújítani pénzmúzeumát, és ehhez tőlünk kértek segítséget, javaslatokat.
A célkitűzés az volt, hogy olyan interaktív, szórakoztatva tanító múzeum jöjjön létre, amely megragadja a mai fiatalok figyelmét, mégis valamennyi korosztályhoz egyaránt szól.
Úgy érzem, ez sikerült, pedig az indulásunk nem volt egyszerű, nagy zajban kellett kitűnnünk. Tavaly nyílt meg új helyszínén a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza is, a figyelem tehát többfelé irányult, mégis: jelenleg két hónapra előre be vagyunk táblázva, nagy az érdeklődés irántunk. A diákok és a tanárok egymásnak ajánlják ezt a programot, jó élménynek gondolják a Pénzmúzeumot, ahova érdemes eljönni és visszajönni. Ráadásul minden tárlatvezetés és más kísérőprogramunk ingyenes, a látogatók tájékozódását felkészült vezetők segítik.
Hogyan szólítják meg a fiatalokat a múzeumban?
Egy átlényegülő tér után öt csomópontban magyarázzuk el a látogatóknak azt, hogy mi a pénz, bemutatjuk annak történetét és adunk kitekintést a jövőre is kisfilmekkel, látványos installációkkal, játékokkal kiegészítve. A látogatók nagyon szeretik például azt a berendezést, amely bemutatja, mi zajlik a kulisszák mögött, amikor épp az interneten vásárlunk.
Szeretik megemelni a valódi aranytömböt, és sokakat vonz a saját arcképes bankjegynyomtatás, ahogy egy erre a célra kialakított banki széf kinyitásának lehetősége is.
A látogatói élményt kiegészítjük hétvégi, családoknak szóló foglalkozásokkal, valamint hét közben iskolai osztályok részére kialakított múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is. Országos pénzügyi játékokat is szervezünk: a születésnap kapcsán indul a Neumann-játékunk, mely egy hat hónapon át tartó országos pénzügyi megmérettetés, ahol online versenyezhetnek értékes nyereményekért középiskolások és egyetemisták. Tavaly a Forint Hősök Tere versenyt játszottuk hasonlóan, amelyben 9 ezer diák vett részt.
Időszakos programok terén mire számíthatunk?
Most, a születésnap kapcsán sok programunk lesz: március 15-én játékokkal, rövid, szórakoztató előadásokkal készülünk, vetítjük Az Aranyvonat legendája című, Cannes-ban díjazott dokumentum-játékfilmet. Kávéházunkat Pilvax hangulatúvá alakítjuk, ahol elérhetőek lesznek a reformkor kedvenc süteményei és korabeli gazdasági újságot is szerkesztünk az évfordulóra. Lesz születésnapi torta, tartunk könyvbemutatót és kreatív foglalkozásokat. Az utóbbiak az úgynevezett spionpénzek világába kalauzolnak:
a szabadságharc idején a vastag háromkrajcárost kettévágták, szétcsavarhatóvá tették, üreges belsejét pedig üzenetek továbbítására használták
vagy egyszerűen csak Petőfi vagy Bem portréját tették bele. Ilyen pénzeket készítünk majd mi is. Áprilisban a Pénzmúzeum 100 éves épületéről szóló időszaki kiállítást is megnyitjuk, és őszre is vannak terveink.
A kiállítással cél a pénzügyi tudatosság javítása is: honnan tudhatjuk, hogy e téren hogy állnak a gyerekek Magyarországon?
A Pénziránytű Alapítvány 2010 óta méri a fiatalok pénzügyi tudatosságát: ez alapján folyamatos, lassan javuló tendenciát látunk. Egyre több fiatal ismeri a pénzügyi alapfogalmakat, és egyre többen tervezik meg pénzügyeiket. Ám azt is látjuk, hogy ahhoz, hogy ez a javuló tendencia tartós legyen, további erőfeszítésekre van szükség.
Kinek a feladata az, hogy a gyerekeket bevezesse a tudatos pénzügyek világába?
Három területen szerezhetik meg ezt a tudást.
A legfontosabb a családi minta, hogy szüleitől, a környezetéből mit tanul a gyermek, illetve milyen magatartásformákat lát.
Emellett az iskolai tananyag is nagyon fontos: a pénzügyi ismeretek több éve részét képezik a Nemzeti Alaptantervnek. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig a múlt héten jelentette be, hogy szeptembertől készen áll az állampolgári ismeretek tankönyv: ennek a tantárgynak a részei lesznek a pénzügyi témakörök a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára. A pénzügyi ismeretek emellett horizontálisan is jelen vannak a tananyagban: az általános iskolai matematikai feladatgyűjteményeknek a tíz százaléka már pénzügyekkel kapcsolatos, és hamarosan bővülnek a középiskolai tankönyvek is ilyen fejezettel. Ez jól fog jönni, amikor a diákok kilépnek a nagybetűs életbe, hiszen nap mint nap tudják majd használni ezeket az ismereteket.
Sőt, diákként is, amikor eldöntik, hogy már aznap elköltik zsebpénzüket, vagy elteszik későbbre.
Igen, és a pénzügyi ismeretek jelentőségét egyre több iskola és tanár is felismeri. A múlt héten zajlott le több mint ezer iskolában a PÉNZ7 program, amelyhez a Pénziránytű Alapítvány a gyakorlatorientált tananyagaival járult hozzá. A család és az iskola mellett ugyanakkor fontos az iskolán kívüli edukáció is: ezért igyekszünk minél több programot szervezni mi is, többek között a Pénzmúzeumban.
Kinek nehezebb elsajátítania a pénzügyi tudatosságot: aki azt látja otthon, hogy hónap végére elfogy a pénz, és tologatni kell a csekkeket, vagy aki abba születik bele, hogy autót is évente cserélünk, és nincs dolog, amit ne vennének meg a szülők, ha rámutat a gyerek?
Ez teljesen egyénfüggő. A kutatásaink azt mutatják,
minél fiatalabb korban tanítjuk meg a gyereket beosztani a zsebpénzét, és kezdjük el magyarázni, hogyan működik a pénz, mennyit kell dolgozni bizonyos tárgyakért, annál többet tehetünk tudása és pénzügyi szemlélete gazdagításáért.
Persze mást ért meg egy óvodás, mint egy alsó tagozatos, de ha elkezdjük megismertetni a gyermekkel a csereérték fogalmát, vagy alsó tagozatban azt, hogy mit tud venni egy bizonyos összegből, esetleg mit jelent a megtakarítás, az előrelépés. A PÉNZ7-en a felső tagozatosoknak elmagyaráztuk például, hogy mi mindennel lehet fizetni: mobillal, bankkártyával, okosórával. Bemutattuk az ezekhez kötődő biztonsági elemeket is: a digitális biztonság és a korszerű pénzkezelés került most a fókuszba. Úgy látjuk, bármilyen is a család anyagi helyzete vagy hozzáállása a pénzügyekhez, ha már korán elkezdjük átadni ezeket az ismereteket, hamarabb elkezdenek tudatosan bánni a pénzükkel.
Nehezebb a mai, pénzt bankó formájában már ritkán látó, bankkártyahasználaton szocializálódó fiataloknak tudatossá válni úgy, hogy tulajdonképpen láthatatlanul tudják költeni a pénzt?
A tervezés fontossága kerül előtérbe ezáltal. A fiataloknak is minél korábban meg kell tanulniuk tervezni, beosztani saját pénzüket. Ezt is rendszeresen felmérjük: az elmúlt években a költségvetést készítő családok száma és a pénzügyi céllal rendelkező fiatalok száma is nőtt arányaiban. Fontos a tervezés, a bevétel-kiadás mozgástér ismerete és tudatosítása.
Milyen adatokban mérhető a Pénzmúzeum kiállításának hatása a tudatosságra?
Egy év alatt közel 82 ezer látogatót vonzottunk a múzeumba, több ponton mérjük vissza a kiállítás hatását, a látogatók véleményét. Emellett az OECD számára kétévente monitorozza a Pénziránytű a lakosság pénzügyi kultúrájának alakulását. Nem titkolt szándék, hogy a lakosság tudatosan, a megfelelő ismeretekkel felvértezve hozza meg pénzügyi döntéseit.
Ha már a felmérés szóba került: hol helyezkednek el a magyarok pénzügyi ismereteik terén az OECD-n belül?
Pénzügyi magatartás, attitűdök terén az OECD-átlagnak megfelelő a magyar lakosság pénzügyi tudatossága.
A már megszerzett tudás gyakorlati hasznosításában az átlagot alulról közelítjük:
hiába ismerünk jól fogalmakat, amikor ezeket alkalmazni kell a gyakorlatban, abban gyengébbek vagyunk. Amiben jobbak vagyunk, az a pénzügyi alapfogalmak ismerete. Ebben a fiatalok is jobbak.
Ez biztosan lesz, akit meglep, hiszen a devizahitelek nagy tömegben történő bedőlése nem épp a magas ismeretekre utalt. Azóta körültekintőbbé váltak a magyarok?
Remélhetőleg valóban körültekintőbbek az emberek.
Kutatásaink azt mutatják, hogy válsághelyzetben válik tudatosabbá a magyar fogyasztó, akkor kerül elő a kockás papír, és kezdenek el tervezni.
Amikor konjunktúra van, akkor a pénzzel való tudatos bánásmód kicsit kikerül a fókuszból. Válságban viszont megugrik a családi költségvetést készítők száma is: ilyenkor tudatosabbá válunk.
A kiállításnak van egy speciális látogatói rétege, az érmegyűjtőké. Milyen számban érkeznek ők a múzeumba?
A numizmatikában mint hobbiban kiteljesedők körét a biztos látogatók között tudhatjuk. Minden érmekibocsátáson is megjelennek, fix vásárlói réteget jelentenek, és gyakran felkeresnek minket is mint az ország második legnagyobb numizmatikai gyűjteményével bíró intézményét.
Nőként, sőt, felső vezetőként dolgozik a bankszektorban, a pénz világában, melyet nagyon férfiasnak gondolunk. Ez a valóság is?
Az MNB-ben több kolléganőm van felső vagy középvezetői beosztásban, úgy gondolom, itt nincsenek akadályok, és a környezetemben is egyre inkább ezt látom.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
