Ha a legnagyobb magyar városokról esik szó, szinte mindenkinek Budapest, Debrecen vagy Szeged ugrik be. De kevesen tudják: terület alapján egy alföldi város a második helyezett, amelyről sokan nem is gondolnák.
Hódmezővásárhely neve inkább a piacairól, iparáról vagy politikai vitáiról ismerős, semmint a méreteiről. Pedig a város közigazgatási területe hatalmas: több mint 487 négyzetkilométer, amivel nemcsak Csongrád-Csanád vármegye legnagyobb települése, hanem az egész országban is a második helyen áll. Csak a főváros előzi meg, így Hódmezővásárhely „alföldi óriásnak” is tekinthető.
Magyarország második legnagyobb városa: Hódmezővásárhely
A város területének kiterjedése abból adódik, hogy a 19–20. század fordulóján a környékbeli tanyák és külterületek is a közigazgatásához tartoztak, így a település kis túlzással majdnem akkora, mint a Balaton teljes vízfelülete. A nagy terület azonban nem jelent óriási népességet:
a városban ma mintegy 43 ezer ember él, vagyis a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a hasonló méretű településeken. (A korább évtizedekben 54 ezernél is többen éltek még itt.)
Hódmezővásárhely története szorosan kapcsolódik az Alföld mezőgazdaságához és a vásározó életmódhoz. Már a középkorban is jelentős település volt, a török hódoltság idején viszont teljesen elnéptelenedett. A 18. században újranépesült, és gyorsan fejlődésnek indult: a 19. század végére Szeged után az ország egyik legnagyobb városává vált.
Ma Hódmezővásárhely modern kisváros, iparában, kultúrájában és történelmében máig különleges. Bár a népessége nem vetekszik a nagyvárosokkal, hatalmas területe miatt ott a helye a magyar „rekorderek” listáján.
Az egyik legrégebb óta lakott magyar várost maga Hadrianus császár emelte városi rangra, erről ebben a cikkünkben olvashatsz.
