Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.
A történelem tele van kettős ügynökökkel és rejtélyes kémekkel, ám kevesen vetekedhetnek azzal a drámai és ellentmondásos sorssal, amely Josiko Kavasimának, a „Távol-Kelet Mata Harijának” jutott. Mandzsu hercegnőként született Kínában, ám a történelem viharai és a saját döntései végül a japán imperializmus egyik legveszélyesebb, férfiruhába bújt kémeszközévé és katonai parancsnokává tették. Élete a lojalitás, az identitásválság és a politikai manipuláció kaotikus keveréke, amely végül elkerülhetetlen tragédiába torkollott.
Kínai hercegnőből japán nevelt gyermek
Josiko Kavasima Aisin Gioro Xianyu néven látta meg a napvilágot a Csing-dinasztia egyik hercegének leányaként. Miután a kínai császárság 1912-ben összeomlott, apja abban a reményben, hogy szövetségest talál a dinasztia restaurációjához, a kislányt egy japán barátjára és üzlettársára, Naniva Kavasimára bízta. Így került a hercegnő Japánba, ahol felvette a Josiko Kavasima nevet.

A japán neveltetés mély nyomot hagyott a lány identitásán, ám a nevelőapjával való kapcsolata korántsem volt idillikus; a traumatikus kamaszévek és egy csalódással végződött házassági kísérlet után Josiko drasztikus lépésre szánta el magát. Levágatta a haját, és megesküdött, hogy örökre szakít a hagyományos női szerepekkel. Ettől kezdve szinte kizárólag férfiruhában járt, ami korában elképesztő botránynak, egyben különleges védjegynek számított.
A Kelet Gyémántja és a japánok kéme
Amikor Japán az 1930-as évek elején megszállta Mandzsúriát, és létrehozta Mandzsukuo bábállamot – élén Josiko távoli rokonával, Pu Ji ex-császárral –, a japán Kwantung-hadsereg azonnal meglátta a lehetőséget a karizmatikus, kétnyelvű hercegnőben. Josiko kapóra jött a propagandának és a hírszerzésnek is: „A Kelet Gyémántja” néven ünnepelték, miközben ő maga aktívan kémkedett a japánoknak.

Férfiruhában, katonai egyenruhában járt-kelt a frontvonalak és a sanghaji elitklubok között, információkat gyűjtött, és lázadásokat szított a kínai ellenállás gyengítésére. Befolyása és kegyetlensége olyannyira megnőtt, hogy egy időben saját, több ezer fős irreguláris hadsereget is irányított a japánok szolgálatában.
A végzetes árulás ára
A dicsőség és a hatalom azonban csak addig tartott, amíg a japán fegyverek győzedelmeskedtek. Japán 1945-ös kapitulációja után a kínai nacionalista kormány azonnal hajtóvadászatot indított a kollaboránsok ellen. Josiko Kavasimát Pekingben tartóztatták le, és hazaárulás vádjával bíróság elé állították.
A per során a védelme azzal érvelt, hogy japán állampolgárként nem követhetett el hazaárulást Kína ellen, ám a hivatalos japán papírok hiányában a bíróság ezt elutasította. 1948 márciusában, egy pekingi börtön udvarán golyó által végezték ki.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Halálát követően azonnal szárnyra kaptak a pletykák, miszerint egy hasonmását lőttek le helyette, és a hercegnő titokban vidéken élt tovább. Bár a legendák máig élnek, Josiko Kavasima valódi tragédiája az maradt, hogy két világ között őrlődve végül mindkét hazája számára idegenné és elátkozottá vált.
Kapcsolódó: a történelem során nem Josiko volt az egyetlen, aki férfi ruhát öltött, hogy kémkedjen.
























