Eladó az Itt érzem magam otthon hideglelős lakása: megdöbbentő, milyen a valóságban

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha láttad már Holtai Gábor thrillerét, egészen biztosan beléd égtek annak a lakásnak a képei, amelyekben az Itt érzem magam otthont forgatták. Az ingatlan eladó, bárki beköltözhet „Árpádékhoz”.

Ha csak fotókon látnád, klasszikus nagyi-lakásnak gondolnád azt a teljes emeletet elfoglaló, közel 200 négyzetméteres ingatlant, amelybe az Itt érzem magam otthon forgatása beköltözött. Ha a filmet is megnézted, valószínűleg borsódzik a hátad, ha a lakásra gondolsz.

Rábukkantunk egy hirdetésre, amelyben éppen ezt a lakást értékesítik: mint kiderül, a budapesti belvárosban, a VI. kerületben kell keresni az otthont, amelybe Lovas Rozi, Molnár Áron, Szervét Tibor és a többiek beköltöztek. 

A hamisítatlan nagypolgári lakás egy kétemeletes házban van, a teljes első szintet elfoglalja, és a hirdetés képein egészen másként fest, mint a filmben.

A lenti képre kattintva megnyílik a galéria, mely megmutatja a lakást a filmben!

Galéria ikon

6

Galéria: Eladó az Itt érzem magam otthon hideglelős lakása: megdöbbentő, milyen a valóságban
Fotó: Fórum Hungary

Itt érzem magam otthon és a valóság

Mint a hirdetésből, melyet itt tekinthetsz meg, kiderül, összesen 7 szobája van az otthonnak, a nappali 37 négyzetméteres, azaz egy garzonlakás teljes alapterületével vetekszik. Sokféle funkciót betölthet, nagy belmagassága pedig az átalakításokra is alkalmassá teszi.

Idézőjel ikon

Ami meglepő, az a napfényes mivolta: amikor a filmben látjuk, ez nem igazán bontakozik ki, sőt, valójában folyamatos a homály, a bezártság.

Gyakorlatilag nincsen olyan helyisége a filmben, amelyhez ne tudnánk valamilyen traumát kötni – a tapétaajtóval nyíló rejtekszoba, amelyet elsőként ismerünk meg, csak a kezdet.

Később a konyha, a fürdő, a hálók, télikert, különösen a nappali a menekülési kísérletek és egyéb kegyetlenségek helyszíneivé válnak. Ahogyan a szereplők ruházata, úgy a lakás is mintha a hetvenes években rekedt volna, szinte érzed a por és a naftalin szagát, ahogy a film magába szippant.

Ehhez képest a valóságban hatalmas ablakokon árad be a napfény, a helyiségek tágasak, igaz,

a robusztus faajtók, az erősen mintás tapéta, a mennyezeti stukkók és a koloniálbútorok sem a modern lakberendezési elvek jelenlétét sugallják.

Persze, ha nem ebből a filmből ismertük volna meg ezt az otthont, inkább a nagyiék mesés birodalma lehetne a lakás, ahol mindig lehet bújócskázni, ahol a könyvtárszobában a mennyezetig érnek a könyvek, a parketta mintázatán pedig akármeddig el lehet töprengeni.

Az Itt érzem magam otthonrólitt is olvashatsz!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.