Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A feltárt monumentális árok az első, kézzelfogható régészeti bizonyítéka az erődítmény pontos helyének.
A feltárás során előkerült nagyméretű árok vélhetően az 1542-ben épült bajai török palánkvár külső védvonalához tartozott. Az erődítmény pontos elhelyezkedése eddig ismeretlen volt. Létezésére szinte csak Evlia Cselebi, a híres XVII. századi török utazó leírásai utaltak, melyek alapján nagyjából a mai belváros, a Szentháromság tér környékére lokalizálható a vár – írja az MTI.
Háromkilós, ép ágyúgolyó is a felszínre került
Az ásatás leglátványosabb lelete az a csaknem háromkilós, ép ágyúgolyó, illetve egy puskagolyó, amelyek feltehetően a Lipót-korhoz, vagyis a török megszállás alóli felszabadító háborúk időszakához köthetők.
Tragikus tűzvész nyomai a bajai belvárosban
Az árok jól megfigyelhető metszetfala szinte tankönyvi pontossággal mutatja a város múltját, így a különféle rétegeket közvetlenül történelmi eseményekhez tudták kötni.
A legfelső, erőteljes égési réteg a szinte az egész várost elpusztító, jól dokumentált 1840 május 1-jei nagy bajai tűzvész nyoma.
Az alatta lévő égett rétegből egy I. Lipót korabeli érme került elő. Baja 1696-ban, épp az ő uralkodása alatt lett mezőváros, miután a Habsburg csapatok a Szent Liga segítségével 1687-ben kiszorították a törököket. A mélyebb rétegekben pedig már a hódoltság korának anyaga húzódott meg.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A mindennapi életről is tanúskodnak a leletek
„Az árok mellett egy késő középkori-kora újkori nagyméretű, kétosztatú, cölöpszerkezetes ház alapjait, tapasztott padlóját és egy konyhai tűzhely maradványait is sikerült dokumentálnunk” – részletezte Pap Evelin ásatásvezető régész-muzeológus.
A hulladék- és gabonatároló gödrökből rengeteg állatcsont, égett növényi maradványok, cseréppipa- és kályhaszem-töredékek, csontnyelű vaskés, egy köves gyűrű töredéke, festett és mázas török kerámiák, valamint egy szórvány római kori érme is előkerült.
Az edények közül kiemelkedik a XVI. századra keltezhető, grafitos anyagú, úgynevezett bécsi fazekak felbukkanása, a keltező érmék közül pedig egy I. Szulejmán szultán idejéből (1555-1566) származó, átlyukasztott ezüst akcse, amelyet egykor akár medálként is viselhettek.
„A bajai köztudatban élő romantikus legendával ellentétben a város alatti pincerendszerek egyike sem török kori, hanem kivétel nélkül későbbi, kora újkori és újkori építmények, amelyekből sosem került elő hódoltság kori tárgy” – hangsúlyozta Csuvár-Andrási Réka régész-muzeológus.
Kiállítás lesz a leletekből
A Türr István Múzeum szakemberei jelenleg a leletek tisztítását és restaurálását végzik. A tervek szerint a Galamb utcai feltárás eredményeit, valamint a leletanyagot a munkálatokat követően kiadványokban és kiállítás formájában is megismerheti majd a nagyközönség.
A közelmúltban egy, a honfoglalás idejéből származó sírt tártak fel Sárrétudvari mellett.
