Offline

Biztosan te is mutattál már fityiszt, más néven fügét, mely kézmozdulat idehaza elsősorban gúnyos lekicsinylést, csúfolódást fejez ki, azonban más kultúrákban, sőt, a magyar népi hiedelemvilágban is egészen eltérő jelentésekkel bír. Az egyik legismertebb kézmozdulat eredetének és számtalan jelentésváltozatának jártunk utána mai Szimbólumvadász cikkünkben.

Az ókori görög mondák alakjainak szövevényes történeteibe sokan belezavarodtunk irodalomórán: most kvízünk segítségével kiderítheted, emlékszel-e még, ki kicsoda Homérosz és Szophoklész műveiben.

Pumukli, Frakk, Pom Pom, Mézgáék, Kisvakond, Gusztáv, Vízipók-csodapók, hogy csak néhányat említsünk gyerekkorunk kedvenc meséiből. A 80-as, 90-es években született és akkor gyerekkorukat élő, ma már 30-as, 40-es éveikben járó felnőtteknek persze még ott volt a Kacsamesék, Balu kapitány és a Gumimacik is, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy bővelkedtünk a jó mesékben. De miért idéz fel annyi kedves emléket még ma is, ha meglátjuk Dagobert bácsit vagy Eder mestert?

Anthony Loffredo, aki tetőtől talpig feketére tetováltatta magát, továbbá eltávolíttatta füleit és orrának egy részét is, arról panaszkodik, hogy nem szolgálják ki többé a vendéglátóhelyeken.

1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy első emberként jutott el a világűrbe, ezzel egy csapásra a Szovjetunió globális szupersztárja lett: a jóképű, mosolygós űrhajóssal mindenki találkozni szeretett volna, köztük mi, magyarok is. A nagy eseményre alig több mint négy hónapot kellett várni: a világűr meghódítóját augusztusban több százezres fellelkesült tömeg fogadta Budapesten és az ország más pontjain is.

A morcos szakállas és társa, a kék szemű szépfiú pofonokban bővelkedő filmklasszikusait biztos ismered. De vajon a részletekre is jól emlékszel? Kvízünkben egy-egy mellékalakról kell kitalálnod, melyik Bud Spencer–Terence Hill-filmben szerepeltek. A könnyűtől az egészen nehézig terjednek a feladványok, de mint tudjuk, „ha kicsi a tét, a kedvem sötét”. Hajrá!

Az 1990-es évek egyedi korszakot jelentett a magyar könnyűzene történetében: az olcsón és könnyen sokszorosítható magnókazetták és CD-k elterjedésével és az állami monopólium megszűnésével, a zeneipar piaci alapúvá válásával korábban sohasem látott számban jelentek meg új, gyakran inkább az eladhatóságra, mintsem a minőségre koncentráló formációk a porondon. Az évtized legjellegzetesebb „termékeinek” a fiú- és lányegyüttesek számítottak, akiknek dalait töméntelen mennyiségben hallgattuk a diszkókban, iskolai vagy éppen házibulikon. Összeállításunkban összeszedtük a korszak legmaradandóbb bandáit.

Az, hogy milyen ruhát viselünk, nem csupán az ízlésünkről árulkodik, hanem arról is, hogy milyen a társadalmunk lelkülete. Az üzenet sajnos lehangoló, hiszen a szürke, kopott, sötét, slampos és igénytelen összképet csak nagyon ritkán töri meg az üde színű, maradandó értéket képviselő, letisztult elegancia. Schiffer Miklós stílustanácsadó úgy látja, hogy az emberek nem akarnak a ruházatukkal semmiféle pozitív érzelmet kifejezni.

Kolumbusz felfedezte Amerikát – vagy mégsem? A vikingek hamarabb jártak a kontinensen, mint a spanyolok, és nem ez az egyetlen félreértés szerepükkel kapcsolatosan. A vikingek élete nem csak harcból állt, sőt!

A halállal foglalkozó sorozatunk harmadik részében egy nővért kérdeztünk arról, ő hogyan látja az elmúlást.

Egy elektromos autó már nem számít különlegességnek az utakon. A fejlesztések gyors ütemben folynak, és nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül számunkra is elérhető legyen egy napelemes változat.

A színész hét éven át rejtegette, hogy Parkinson-kórban szenved. A diagnózist követő éveiről a Sundance Filmfesztiválon bemutatott Still: A Michael J. Fox Movie-ban beszélt.