A hot dog az amerikai konyha alfája és ómegája, mióta a 19. században meghonosították a tengerentúlon a német bevándorlók. Az étel ma már szinte összeforrott a baseballjátékkal, és kevesen tudják, hogy a hot dogot fogyasztották már katonai bázisokon, űrhajók fedélzetén és a Fehér Házban is feltűnt már.
Sokakat vonz a tenger mélye, hiszen mindig is egy misztikus, ismeretlen világ volt az ember számára. Igaz, még napjainkban is annak számít, bár a technológia egyre inkább lehetővé teszi, hogy minél mélyebbre merüljünk, ugyanis a legtávolabbi zugaiban olyan titkok rejtőznek, amiket még nem sikerült feltárni.
Az 1960-as években meglepő ötlettel állt elő két német tudós. Karl és Bernhard Philberth úgy akarta megoldani a nukleáris hulladék akkoriban egyre fontosabbá váló problémáját, hogy fémgömbökbe zárva beleolvasztotta volna őket Grönland vagy a Déli-sark jegébe. Tervük sosem vált valóra, ám az ötletet ma is használják a kutatók.
A híres irodalmi művek, emlékezetes olvasmányok szereplőinek a legtöbbször a személyisége, a kifejezésmódja is jellegzetes. A kitalált alakoknak gyakran akad egy-egy olyan szava, szókapcsolata, amelyről fel lehet ismerni őket még akkor is, ha egyébként nem pontosan idézünk tőlük.
Az olyan szocialista autók, mint a Trabant, egykor tömegével jártak az utcákon. A kérdés már csak az, hogy mikor lehetett először találkozni velük. Villámkvízünk keretében megtippelheted.
A 19. században, amikor egyre nagyobb teret kapott a tudomány és számos tudományos elmélet, egyre több konfliktusuk volt a tudósoknak is a vallás képviselőivel. Ekkor sokan erre a nézeteltérésre vezették vissza azokat az eseteket is, ha valakinek kettős személyisége volt, mondván, az a kettősség zavarhatta meg az elmét, ami a tudomány és a vallás más-más nézőpontjából adódik.
Nem kell ahhoz művészettörténésznek lenni, hogy ha meglátjuk a Mona Lisát, azonnal felismerjük. De vajon hány olyan kép van, amit ránézésre azonnal felismerünk, és még az alkotóját is rögtön meg tudjuk nevezni?
A Balaton környékén a helyi mondák szerint rengeteg kincs van elrejtve. Akik hisznek benne, évszázadok óta keresgélik, de eddig nem akadtak a nyomára. Mutatjuk, hogy szólnak a különféle történetek, amelyeknek csak a főszereplője közös: egy aranyból készült hintó.
Mindennap felveszed, mosod, vasalod vagy épp szárítod, mégsem mindig vagy azzal tisztában, a ruhád címkéjén található jelek mit is jelentenek valójában. Vagy te mindegyiket ismered? Bizonyítsd be villámkvízünkkel!
A történelemben nemcsak igaz történetek maradtak fenn, hanem rengeteg hazugságot is ismerünk. Néhány ilyen milliók életét változtatta meg. Talán Michelangelo nevét sem ismernénk a hazugságok nélkül, de a mágiáról és a cigarettáról is óriásit hazudtak a múltban.
Ha elég neked 10 másodperc is arra, hogy megadd a választ kvízünk három kérdésére, tied a dicsőség, de vajon dűlőre jutsz ebben a három témában? Csak annyit kell eldöntened, az állítás igaz-e, vagy hamis.
Hazánk fővárosa Európa egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, azonban a városban a turisták még mindig csak nehézkesen találnak kisebb-nagyobb testi szükségleteik elvégzéséhez megfelelő helyet. Videós túrára hívunk, hogy egy igazán izgalmas látnivalókkal is szolgáló illemhelyet mutassunk!
30 évvel ezelőtt, egy véletlennek köszönhetően valódi múmiákra bukkantak Vácott. A templom alá elfalazva több mint kétszáz holttest mumifikálódott, teljesen véletlenül. A magyar múmiák világszinten is különlegesek. Videónk segítségével te is megcsodálhatod a föld alá rejtett testeket.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok korábbi és (2025 januárjától) leendő elnöke számtalanszor tűnt fel a mozivásznon cameoszerepekben. Most arra a rövid felbukkanására kérdezünk rá, amelyik talán a legemlékezetesebb volt a magyar nézők számára, hiszen egy hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő hollywoodi produkcióról van szó. Te tudod, melyik film ez?
Te vajon mennyire ismered Magyarországot? A vármegyék székhelyeit már általános iskola alsó tagozatában illik tudni, azonban vannak olyan települések, kisebb városok és falvak, melyeket nem mindenki tudna egy vaktérképen betájolni.
A szocializmus idején kedvelt találkozóhelyeknek számítottak a presszók: legtöbbjük kicsit savanyú, kicsit füstös, kicsit lepukkant volt, de a miénk. Lehetett kérni zaccos feketét, Kőbányai sört, szombat este konyakot, de egyes helyeken – például Budapesten az Andrássy úti Ádám sörözőben – még a tatárbifsztek is legendás volt. Képes összeállításunkban a Kádár-korszak presszóit mutatjuk be.
Az egyik legnagyobb kincslelőhely lehet a világon a Magyarország északi részén elterülő Börzsöny hegység, amelynek mélyén arany és ezüst is lapul minden képzeletet felülmúló mennyiségben. A kitermelésére alakult bányászati céget most jegyezték be, és az engedélyek megszerzése is már folyamatban van.
Olyan kérdéseket válogattunk össze kvízünkben, amelyekről nemcsak mindenki tanult általános iskolában, de illik is tudni rájuk a választ. A 10 pont szinte kötelező.
Ha láttál már olyan jeleneteket, amelyek a cikkünkhöz gyűjtött fotókon láthatókhoz hasonlóak, érteni fogod, miről beszélünk. A Balkánt ugyanúgy szeretjük, mint Magyarországot, ez azonban nem akadályozhat meg minket abban, hogy saját magunkon nevessünk. Fotelben trónolni a platón ülve, Teslával utánfutót vontatni, e-rollerrel bőröndöt húzni: ezek tényleg csak itt történhetnek meg.
A szocialista érában a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) még azt is szabályozta, melyik ország milyen járműveket gyárthat a keleti tömb nagy örömére. Nekünk a buszok jutottak, de a csehszlovákok, a keletnémetek, a románok, a lengyelek és persze a nagy testvér szovjetek saját személyautókkal büszkélkedhettek.
A rendszerváltás utáni első szabadon választott kormányunk tagjai 1990. május 23-tól töltötték be tisztségüket. Antall József halála után az addigi belügyminiszter, Boross Péter lett a miniszterelnök a következő választásokig. 1994-től harminc év alatt 10 kormány alakult, sok miniszter többnek is tagja volt. Emlékszel még, ki milyen tárcát vezetett?
Forgács Gábornak 24 éves korában, utólag kellett mindent megtanulnia a színész szakmáról, és saját bevallása szerint jó esetben közepes színész vált belőle. Ugyanakkor mégis sokan szerették alakításait, mert mindig tudott olyan figurákat hozni, amelyek "betaláltak" a közönségnél. A 76 évesen elhunyt színész-humoristára néhány emlékezetes és jellegzetes produkciójával emlékezünk
A történelem folyamán számos olyan korszak létezett, amelyeket sokan romantikus vonatkozásban idealizáltak. Egyes korok – az ókori Rómától a ‘20-as évek Amerikájáig – szinte mágnesként vonzanak minket, még ha a valóságban ezek az időszakok egyáltalán nem voltak olyan mesébe illők.
Ha bűnözőt kellene jellemezni, biztosan csupa negatív tulajdonság jutna az eszünkbe. Azonban egy új kutatás szerint egy pozitív személyiségjegy is sokakra igaz.
Aki volt még úttörő, biztos, hogy emlékszik arra, mit neveztek a ’70-es és a ’80-as években a „csavaros kiflinek”, mi volt a Foxi Maxi vagy a rohambili. Bár a rendszer nem szerette, a szlengalkotás fontos túlélési eszköze volt a puha diktatúraként is ismert Kádár-korszaknak.
