Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyik legnagyobb kincslelőhely lehet a világon a Magyarország északi részén elterülő Börzsöny hegység, amelynek mélyén arany és ezüst is lapul minden képzeletet felülmúló mennyiségben. A kitermelésére alakult bányászati céget most jegyezték be, és az engedélyek megszerzése is már folyamatban van.
Magyarország számára az igazi aranykor a 13. és 16. század közötti időszak volt, amikor Európa nemesfém-kitermelésének a 80 százalékát adta. A magyar bányák évente több mint 1 tonna aranyat és 10 tonna ezüstöt termeltek, amivel hazánk világviszonylatban a harmadik helyet foglalta el. A bányavárosok – például Selmecbánya, Körmöcbánya és Besztercebánya – rendkívül fontos központokká váltak, ahol nemcsak kitermelték, de fel is dolgozták a nemesfémeket, amelyeket azután a világ más részeire is exportáltak. A trianoni területvesztés után ezek a helyek mind határainkon túlra estek, de most úgy néz ki, hogy az ország jelenlegi területén is elképesztő méretű aranykincs rejtőzhet.
Ismét lehet magyar arany a föld mélyéről
Az eddigi fúrások és kutatások alapján a következő évtizedekben Magyarország ismét felkerülhet a világ nemesfém-bányászati térképére. Akkora arany- és ezüstkészletek bújhatnak meg ugyanis a Börzsöny alatt, amekkorákról eddig csak álmodni mertünk. A NASA georadaros és geoszkenneres mérése alapján a föld mélyén 2100 méteres mélységig elképesztő mennyiségű nemesfém halmozódott fel. A becslések szerint Magyarország harmadik legnagyobb kiterjedésű hegységében 9000 tonna arany és 9000 tonna ezüst rejlik, amelyek összértéke elérheti a 720 milliárd eurót.
Ezek a számok szinte felfoghatatlanok, úgyhogy nézzük meg, mit is jelentene ez a gyakorlatban!
- 720 milliárd euró: ha egymás mellé fektetnénk 1 eurós érmékben, a sor hossza közel 16,7 millió kilométer lenne. Ez a távolság több mint 43-szorosa a Föld kerületének az Egyenlítő mentén.
- Ha ezt az összeget 100 eurósokban akarnánk összegyűjteni, akkor 7,2 milliárd darab bankjegyre lenne szükségünk, melynek súlya 7200 tonnát tenne ki. Ez körülbelül 72 darab Boeing 747-es repülőgép tömegével egyenlő.
- Hány bőrönd kellene? Egy átlagos, 100 literes bőröndben körülbelül 10 millió eurót lehetne elhelyezni 100 eurós címletekben, tehát 720 milliárd euróhoz 72 000 bőröndre lenne szükségünk, hogy minden bankjegy beleférjen.
- Arany mennyisége: ha az összes aranyat egyszerre kibányásznánk, a 9000 tonna térfogata mintegy 450 köbméter lenne, ami nagyjából egy felnőtt kék bálna méretének felel meg.
Meddig gazdaságos az arany kitermelése?
Persze nemhogy egyszerre nem lehetne mind kitermelni, de az is kérdéses, hogy egyáltalán mennyit volna gazdaságos. A föld mélyén található nemesfémek olyan mennyiségben és koncentrációban fordulnak itt elő, hogy a bányászat előkészítése már elindult. A projekt mögött álló cég, a Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság hosszú távú tervekkel tekint a jövőbe.
Az arany és ezüst kitermelésére irányuló műveletek fél évszázadig is tarthatnak, de a föld alatt rejlő nemesfémkészleteket maximum 500 méter mélységről éri meg felhozni. Azért ez sem elhanyagolható mennyiség: eddig a mélységig 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt rejthet a föld. Ez ugyebár a teljes mennyiség harmada, vagyis anélkül, hogy végig kéne matekolnunk még egyszer az érmékkel és bankjegyekkel, elég, ha fejben elharmadoljuk a fenti összehasonlító adatokat.
Ekkor hagyhatja el az öntödét az első aranyrúd
Ha viszont nem fél évszázadokban gondolkozunk, csak a belátható jövőre tervezünk, akkor még ezt a mennyiséget is tovább kell harmadolni: a cég a következő 12 évben 1000 tonna aranyat és 1000 tonna ezüstöt kíván kitermelni 100 méter mélyről. A tervek szerint az első arany- és ezüstrúd 6-7 év múlva hagyhatja el a finomöntödét, ahol 999,9 ezrelékes tisztaságú végtermékek készülhetnek majd.
Az augusztusban 75 millió forintos törzstőkével bejegyzett bányatársaság a Hun-Bányászat Kft.-hez kapcsolódik, melyet Varga István irányít. A cég már korábban is jelentős felfedezésekkel szolgált, és mostanra a szolnoki Bányakapitányság és a Magyar Geológiai Szolgálat hivatalosan is megerősítette kutatási eredményeiket:
- Rózsabányában 64 gramm/tonna aranydúsulást igazoltak egy 100 méteres ferde fúrással,
- Nagyirtáspusztán 500 gramm/tonna aranyat erősítettek meg két 105 méteres fúrással.
Innovatív technológia az arany feldolgozására
A nemesfém tartalmú kőzeteket Nagyirtáspusztán robottechnikával aprítanák fel a malmok 1–1,5 mm szemcseméretre, majd innen szállítószalagon kerülne az anyag a márianosztrai feldolgozó üzembe, ahol szeparátorokkal és aranymosó berendezésekkel választanák ki belőle az aranyat és az ezüstöt.
Így nem szükséges az EU-ban tiltott cián használata, ezért támogatható a nemesfémek bányászata
– mondta el a HelloVidéknek Varga István, aki a 80-hoz közeledve is napi 10 órát dolgozik, hogy megvalósítsa álmát.
Ez azért is fontos, mivel a terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, ahol bányászati tevékenységet amúgy sem engedélyeznek. Viszont Jánossy Péter Sámuel Ybl-díjas építészmérnök olyan tervet készített, ami alapján négy szomszédos községben nyílnának az aknák, így nem sérülne a természetvédelmi terület.
A bányanyitás első évében egy műszakos kitermelésre készülnek 380-400 fős dolgozói állománnyal. Évente növelnék a műszakszámot, és mire elérnék a 4 műszakot, addigra mintegy 1200-1400 alkalmazottjuk lenne. A bányamérnökök, geológusok, vájárok, robbantómesterek és a betanított gépkezelők kiképzését egy Márianosztrára tervezett felsőoktatási intézet megalapításával látják megvalósíthatónak. Ebben az az érdekes, hogy a pálos kolostorban kapna helyet, ahol most börtön működik. Ezért a cég egy másik épületet emelne a büntetés-végrehajtás számára, a jelenlegi fogházat pedig 99 évre bérbe venné. Ha pedig ennyire dúskálunk majd az aranyban, talán bűnözőből is kevesebb lesz addigra.
Ha kíváncsi vagy rá, milyen lehet a jövő börtöne, ide kattintva arról is olvashatsz.
