Retró presszók: a szocializmus legnépszerűbb összebújós helyei Budapesten

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szocializmus idején kedvelt találkozóhelyeknek számítottak a presszók: legtöbbjük kicsit savanyú, kicsit füstös, kicsit lepukkant volt, de a miénk. Lehetett kérni zaccos feketét, Kőbányai sört, szombat este konyakot, de egyes helyeken – például Budapesten az Andrássy úti Ádám sörözőben – még a tatárbifsztek is legendás volt. Képes összeállításunkban a Kádár-korszak presszóit mutatjuk be.

Míg a századelőn a budapestiek kedvelt tartózkodási helye a kávéház volt, a harmincas évektől kezdve vége szakadt a ráérős ücsörgésnek és a békebeli, órákig tartó vendéglőzésnek. Az első eszpresszó a 30-as évek végén nyitott meg: a Vigadó utcai Quick már a nevében is mutatta, hogy nem a nagyvendéglőkkel vagy a hatalmas belterületű, díszes kávéházakkal akar versenybe szállni.

A presszók megítélése valahol a sörözők-borozók és a cukrászdák közé esett. Presszóba nem azért jártak – és nem ugyanazok –, akik órákig olvasták a lapokat vagy megvitatták a világ folyását: sokkal inkább beugrottak egy kávéra, egy gyors találkozóra, és már mentek is tovább. A második világháború után a kommunista hatalomátvétellel a kávéházaknak hosszú időre leáldozott: a hatalom nem támogatta, hogy az emberek nyilvános helyeken vitassák meg az őket nagyon is érintő kérdéseket, ráadásul a Rákosi-korszakban, az ÁVH-terror idején sokan okkal voltak bizalmatlanok, inkább visszahúzódtak otthonaikba.

Budapest: a kávéházak városából a presszók városa

A presszóknak, szemben a kávéházakkal, a hatalom megkegyelmezett. Igaz, átalakította őket a maga szájíze szerint: míg az első presszó neves belsőépítészek és ipari tervezők munkája volt, az ötvenes években az egyenszürke és mosogatólé-színű falak és a műanyag székek váltak eme vendéglátóipari létesítmények belsőépítészeti iránytűjévé – és tették ezáltal a presszót, a zacskós tejjel együtt, a kelet-közép-európai életérzés egyik meghatározó elemévé.

Idézőjel ikon

„Presszók azért valahogy maradtak, az ötvenes évek szürke-vörös lepedéke alatt a presszóban találtak egymásra a vállalati szerelmespárok és a magányos úrihölgyek.

A kis asztalok üveglapokkal leszorított tetőinek rojtjaira makramékat csomózott a vendég” – írja Bodor Ferenc Pesti presszók című, 1992-ben megjelent könyvecskéjében, mely e cikk egyik forrásául is szolgál.

Új hullámos és retró presszók

A hatvanas években aztán a presszókat a korszakban modernnek tartott belsőépítészeti megoldások kezdték jellemezni: „Idegsejt asztalok, metlachi burkolatok, Klee-mintás függönyök, tölcséres testű lámpák, mozaikborítású pultok. (…) És a neonok, a szívószálas, neonbugyborékos limonádé, és neonasszony neon kávéscsészével!” De ez sem tartott örökké: a hetvenes években ismét uniformizálódtak a presszók, mindent eluralt a lambéria, majd a nyolcvanas évekre megjelentek az első gyorséttermek – a neonok pedig a rendszerváltás után eltűntek Budapestről, helyet adva a napjainkra mindent eluraló nemzetközi gyorséttermeknek, török büféknek és kávézóláncoknak. Néhány azért maradt belőlük – de már csak mutatóban.

A képre kattintva galéria nyílik!

Galéria ikon

15

Galéria: Retró presszók: ezek voltak a Kádár-korszak ikonikus helyei Budapesten
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ha érdekel, hogyan lehetett telefonon ismerkedni egy presszóban, akkor ezt a cikkünketis ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Károsítja a fogzománcot, ha így fehéríted a fogad

A hófehér mosolyért sokan képesek szinte bármit bevetni, a közösségi médiát elárasztó házi praktikák és olcsó internetes fehérítők azonban súlyos árat követelnek. A citromlé, a szódabikarbóna és az agresszív fehérítő fogkrémek valójában visszafordíthatatlanul károsítják a fogzománcot, és kínzó fogérzékenységhez vezetnek. Hogyan működik a biztonságos, oxidáción alapuló fogorvosi fehérítés, miért kockázatosak az otthoni csíkok, és mit tud a piac legújabb, peroxidmentes csodafegyvere, a PAP-formula?

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.