Retró presszók: a szocializmus legnépszerűbb összebújós helyei Budapesten

Olvasási idő kb. 2 perc

A szocializmus idején kedvelt találkozóhelyeknek számítottak a presszók: legtöbbjük kicsit savanyú, kicsit füstös, kicsit lepukkant volt, de a miénk. Lehetett kérni zaccos feketét, Kőbányai sört, szombat este konyakot, de egyes helyeken – például Budapesten az Andrássy úti Ádám sörözőben – még a tatárbifsztek is legendás volt. Képes összeállításunkban a Kádár-korszak presszóit mutatjuk be.

Míg a századelőn a budapestiek kedvelt tartózkodási helye a kávéház volt, a harmincas évektől kezdve vége szakadt a ráérős ücsörgésnek és a békebeli, órákig tartó vendéglőzésnek. Az első eszpresszó a 30-as évek végén nyitott meg: a Vigadó utcai Quick már a nevében is mutatta, hogy nem a nagyvendéglőkkel vagy a hatalmas belterületű, díszes kávéházakkal akar versenybe szállni.

A presszók megítélése valahol a sörözők-borozók és a cukrászdák közé esett. Presszóba nem azért jártak – és nem ugyanazok –, akik órákig olvasták a lapokat vagy megvitatták a világ folyását: sokkal inkább beugrottak egy kávéra, egy gyors találkozóra, és már mentek is tovább. A második világháború után a kommunista hatalomátvétellel a kávéházaknak hosszú időre leáldozott: a hatalom nem támogatta, hogy az emberek nyilvános helyeken vitassák meg az őket nagyon is érintő kérdéseket, ráadásul a Rákosi-korszakban, az ÁVH-terror idején sokan okkal voltak bizalmatlanok, inkább visszahúzódtak otthonaikba.

Budapest: a kávéházak városából a presszók városa

A presszóknak, szemben a kávéházakkal, a hatalom megkegyelmezett. Igaz, átalakította őket a maga szájíze szerint: míg az első presszó neves belsőépítészek és ipari tervezők munkája volt, az ötvenes években az egyenszürke és mosogatólé-színű falak és a műanyag székek váltak eme vendéglátóipari létesítmények belsőépítészeti iránytűjévé – és tették ezáltal a presszót, a zacskós tejjel együtt, a kelet-közép-európai életérzés egyik meghatározó elemévé.

Idézőjel ikon

„Presszók azért valahogy maradtak, az ötvenes évek szürke-vörös lepedéke alatt a presszóban találtak egymásra a vállalati szerelmespárok és a magányos úrihölgyek.

A kis asztalok üveglapokkal leszorított tetőinek rojtjaira makramékat csomózott a vendég” – írja Bodor Ferenc Pesti presszók című, 1992-ben megjelent könyvecskéjében, mely e cikk egyik forrásául is szolgál.

Új hullámos és retró presszók

A hatvanas években aztán a presszókat a korszakban modernnek tartott belsőépítészeti megoldások kezdték jellemezni: „Idegsejt asztalok, metlachi burkolatok, Klee-mintás függönyök, tölcséres testű lámpák, mozaikborítású pultok. (…) És a neonok, a szívószálas, neonbugyborékos limonádé, és neonasszony neon kávéscsészével!” De ez sem tartott örökké: a hetvenes években ismét uniformizálódtak a presszók, mindent eluralt a lambéria, majd a nyolcvanas évekre megjelentek az első gyorséttermek – a neonok pedig a rendszerváltás után eltűntek Budapestről, helyet adva a napjainkra mindent eluraló nemzetközi gyorséttermeknek, török büféknek és kávézóláncoknak. Néhány azért maradt belőlük – de már csak mutatóban.

A képre kattintva galéria nyílik!

Galéria ikon

15

Galéria: Retró presszók: ezek voltak a Kádár-korszak ikonikus helyei Budapesten
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ha érdekel, hogyan lehetett telefonon ismerkedni egy presszóban, akkor ezt a cikkünketis ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.