Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A déli és délkeleti országrészben az elmúlt 11 évben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hét fordult elő, mégsem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám söpört végig.
A Másfélfok részletezi, hogy Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói az elmúlt tizenegy év adatai alapján azt vizsgálták, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
Jelentős a többlethalálozás a hőség miatt
A halálozási adatok azt mutatják, hogy az intenzív hőhullámok Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek.
Az ország legmelegebb megyéjében, Csongrád-Csanádban ennél alacsonyabb volt a többlethalálozás. A kutatók szerint ez összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.
A kutatók arra jutottak, hogy nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő, vagyis
azt, hogy mennyire veszélyes egy hőhullám, a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is jelentősen befolyásolhatják.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Míg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a harmadfokú hőhullámok az ország nagy részén gyakorlatilag ismeretlenek voltak, ma már jóval gyakoribbak, különösen az Alföldön és a nagyvárosokban.
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
A hőhullámokat a napi átlaghőmérséklet alapján vizsgálták: ez mutatja meg leginkább, hogy az éjszakák mennyire hűlnek le. Ha ugyanis az éjszakák is forrók maradnak, az komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel így a szervezet kevésbé tud regenerálódni. Mintegy 90%-os bizonyossággal állítható, hogy
a hőhullámok gyakoribbá válása nem természetes ingadozás, hanem az emberi tevékenység következménye.
A kutatók szerint a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.
Az extrém hőség erősen megterheli az emberi szervezetet – egy klímakutató kiszámolta: több mint 20 ezer ember halála köthető Európában a közelmúlt hőhullámához.
