Az F4-es objektum hallatán bárki egy távoli országban lévő, földönkívülieket kutató területre is asszociálhatna, mint amilyen a nevadai 51-es körzet. Ám az F4-es objektum jóval közelebb van, mint gondolnánk.
Százak élnek a környékén, talán anélkül, hogy tudnák, mit rejt a föld mélye. Ugyanis az objektum a lakóépületek alatt, a metró alagútjainak szövevényes hálózatában helyezkedik el, és anno egy célt szolgált: hogy atomtámadás esetén megvédje a párt vezetőit, köztük Rákosi Mátyást is. A bunkert később róla nevezték el.
Már építésekor is titkok lengték körül a bunkert
Budapesten már az 1940-es évek elején felmerült annak a gondolata, hogy összekötik a Keleti és a Déli pályaudvart egy metróvonallal. Ennek a tervezése meg is kezdődött, ám 1954-ben több más nagy beruházással egyetemben leállították. A lakosság körében pedig szárnyra kapott a pletyka, hogy nem is metrót építenek valójában, hanem óvóhelyet. Ahogy szokták mondani, a legtöbb ilyen híresztelésnek van alapja, hiszen a párt vezetése 1951-ben adott utasítást a bunker megépítésére.
Mivel azonban mind a tervezés, mind az építés titokban zajlott, senki tudhatott biztosat. Maga a kivitelezés 1952. május 1-jén kezdődött, közel az Akadémiai utcai pártszékházhoz.
A rossz nyelvek szerint rabokat vezényeltek ki az építkezésre, ám később kiderült, vidéki bányászok és mélyépítők dolgoztak a bunkeren, ők egyáltalán nem ismerték a várost.
Arról pedig gondoskodtak, hogy a munkások más ponton menjenek be és ki az alagútból, ezért sokan közülük valóban azt hitték, a metrót építik.
A bunker bejárata a székházhoz közeli Zoltán utcában volt, a vészkijárat pedig a mai 2-es metró alagutjába vezetett, azon keresztül tervezték a kimenekítést, amennyiben arra szükség van. A bunker és a metró azonban csak akkor kapcsolódott össze ténylegesen, amikor 1966-ban befejezték a metró építését.
Az óvóhely maga hatalmas: 16 emelet mélyen, összesen 3500 négyzetméteren 2200 fő befogadására alkalmas.
A bunker ma elhagyatottan áll
A bunkert sosem használták arra a célra, amire épült. Az 1980-as években a BKV felügyelete alá került, és számos elképzelés született arra nézve, hogy miképp hasznosítsák a hatalmas objektumot. Az egyik az volt, hogy ott rendezzék be a két metróvonal irányítótermét, de gombatelepet, diszkót és szervertermet is telepítettek volna az egykori bunkerbe.
A tervek közül semmi nem valósult meg, így a Rákosi-bunker a mai napig üresen áll, napról napra rosszabb állapotban van. Ám ebből mi nem látunk semmit, hiszen két, kültéren lévő része van: egy szellőző nyílás, ami a Szabadság téren a régi MTV-székház bal sarkánál álló lefedett akna. A másik a Zoltán utcában lévő ingatlan belső udvaráról nyíló bejárat. Vagyis, ha valaki nem tudja, mit keressen, sosem találja meg az óvóhelyet.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyen volt Rákosi élete a száműzetésben, olvasd el ezt a cikkünket.
