A 15. századi, Hollandiát sújtó Szent Erzsébet-napi árvíz mindent elsöpört maga előtt, mégis egy egészen különös történet maradt fenn róla. A legenda szerint a vízár elsodort egy bölcsőt, benne egy alvó csecsemővel. A csavar a történetben, hogy egy macska volt az, aki végül megmentette a gyermek életét.
Az esetet később festők és szobrászok is megörökítették.
Az árvízen sodródó bölcsőt egy macska óvta meg
A Szent Erzsébet-napi árvízként ismert katasztrófa 1421 novemberében csapott le a mai Hollandia területére. Egy rendkívül erős vihar a tenger felől áttörte a gátakat, és a mélyebben fekvő vidékek pillanatok alatt víz alá kerültek. A korabeli beszámolók szerint több település teljesen eltűnt, és összességében akár 2–10 ezer ember is életét veszíthette.
A tragédia után született meg az a legenda
A történet szerint a háborgó víz elragadott egy bölcsőt, benne egy alvó babával. Amikor meglátták a sodródó bölcsőt, senki sem hitte, hogy lehet benne túlélő.
Ahogy közelebb ért a parthoz a gyermekágy, feltűnt az embereknek, hogy egy macska őrült tempóban ugrál a bölcső két oldala között. Később kiderült, hogy ez a kétségbeesett egyensúlyozás tartotta vízszintben a bölcsőt, így az nem tudott felborulni.
A legenda úgy tartja, hogy a békésen szendergő csecsemő száraz ágyneműben sodródott partra, később Beatrix de Rijke néven emlegették. A kislány nevében a „de Rijke” pedig annyit tesz a gazdag vagy a szerencsés.
A megható történet olyan ismertté vált, hogy Lawrence Alma-Tadema festőművész 1856-ban külön képet szentelt neki A Biesbosch elárasztása (The Inundation of the Biesbosch) címmel. A festmény máig a legenda legismertebb vizuális ábrázolása, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a történet fennmaradjon az évszázadok során.
Ha a macskákról olvasnál még érdekességeket, szeretettel ajánljuk a következő cikkünket is.
