Hatalmas új tengeri állatot fedeztek fel, amely akkora, mint két garázs

Olvasási idő kb. 2 perc

Tizenöt évvel az első észlelés után hivatalosan is új manta rájafajt azonosítottak a kutatók: az atlanti ördögrája, tudományos nevén Mobula yarae, a Karib-tengertől Brazília partjaiig él, és akár a hatméteres szélességet is elérheti.

Mérete akár egy kétállásos garázséval is vetekszik, és különleges mintázatai révén kitűnik a világ eddig ismert óriásrájái közül.

A hatalmas állat új fejezetet nyit az óceánok feltérképezésében

A manta rájáknak idáig két másik faját ismerték csak, az óriás és a zátonylakó mantát.

A hatalmas állat mérete akár a 4,5 és 6 méter közötti szélességet is elérheti
Fotó: Gerard Soury / Getty Images Hungary

Az első atlanti mantarája példányt Andrea Marshall biológus észlelte először 15 évvel ezelőtt, amelyet most már hivatalosan is manta rájafajnak nyilvánítottak. 

Az atlanti manta rája felfedezése

Az első példányt Mexikó partjainál fedezték fel, majd a kutatók évekig tanulmányozták a már ismert két fajhoz hasonló rájákat, mire rájöttek, hogy valójában egy teljesen új fajról van szó. Bár bizonyos szempontból hasonlít a többihez, számos jellegzetességében különbözik tőlük.

Marshall évekig vizsgálta a ráják színeit, mintázatait, méreteit és kedvelt élőhelyeit. A kutatást végül 2017-ben egy partra sodródott rájatetem genetikai elemzése koronázta meg, amely megerősítette, hogy a faj valóban különbözik a többitől.

Idézőjel ikon

Andrea Marshall és kutatócsoportja 2025 júliusában publikálta az első tanulmányukat, amelyben az új fajnak a Mobula yarae nevet adták.

Az atlanti ördögrája mérete akár a 4,5  és 6 méter közötti szélességet is elérheti, azonban a kutatók inkább a kisebb, fiatalabb példányokat vizsgálták. Élőhelyük hasonló a zátonylakó rájákéhoz, amelyek elsősorban parti vizekben élnek.

Miben különbözik az eddigi fajoktól?

Az újonnan felfedezett rája az atlanti trópusi és szubtrópusi vizeket kedveli leginkább. Az Egyesült Államok keleti partvidékén, a Mexikói-öbölben, a Karib-tengeren és Brazília teljes partvidékén megtalálható.

Idézőjel ikon

Marshallnak nem csak az új faj felfedezését köszönhetjük – 2009-ben jelentős szerepet vállalt a szirti manta kutatásában is.

Az atlanti rája bizonyos fizikai tulajdonságaiban hasonlít a két másik fajhoz, de megkülönböztethetők a sötét hasi foltokról, a V alakú fehér vállfoltokról, valamint a szem és száj körüli világos színről. Különösen érzékenyek a hajókkal való ütközésekre és a halászhálókra, mivel élőhelyük közvetlenül a part mentén található.

A kutatócsoport jelenleg műholdas jeladós vizsgálatokra készül, hogy nyomon követhessék a populáció mozgását és viselkedését.

Ha foglalkoztatnak az állatokkal kapcsolatos felfedezések, ez a cikkünk is érdekelhet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Németh Anna
Németh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.