Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orrplasztika egy rendkívül elterjedt műtét, melynek révén az emberek vonzóbb külsőt szeretnének elérni. Indiában a beavatkozást már Kr. e. 9-7 között is elvégezték.
Az orrplasztika nem a hiúságot szolgálta, hanem a méltóság helyreállításának a művészete volt az ókori Indiában – írja a Múlt-kor történelmi magazin.
Más célja volt az orrplasztikának, mint manapság
Az ókorban a büntetések sokkal szigorúbbak voltak, és legtöbbször arra használták őket, hogy elrettentő példaként szolgáljanak. Indiában elég gyakori volt, hogy az emberek orrát ebből az okból kifolyólag levágták.
Az első orrrekonstrukciókat megszégyenített férfiakon végezték el Kr. e. 9-7 között, azonban a Kr. e. 6. századra már volt egy kiforrott módszer a beavatkozásra.
Hasonlított a mai eljárásra
Sushruta Samhita volt az az orvos, akinek a nevéhez köthető az első orrplasztika. Bőrlebennyel oldotta meg az orr pótlását, amit általában a páciens homlokából vagy arcából metszett ki. Növényi csonkokat használt ahhoz, hogy megformálja az orrlyukakat, annak érdekében, hogy a megszégyenített emberek továbbra is tudjanak lélegezni, majd a végleges rögzítéshez növényi rostokat használt.
Sushruta módszerét feljegyezték egy róla elnevezett könyvben, és az évszázadok során továbbfejlesztették, majd a Kr. u. 4. században már szinte világszerte használták. Nem ez volt az egyetlen módszere, amit később is alkalmaztak, hiszen a sebészet és az orvosi etika alapjai tőle származnak.
Az ókorban úgy gondolták, hogy a plasztikai sebészet eszközeivel a méltóságot állítják helyre, így rendkívül büszkék voltak a felfedezésükre.
Sushruta módszerei az arabok segítségével jutottak el Európába, és még évszázadokon keresztül alapot adtak az orvostudománynak. A mai napig úgy gondolják, hogy metódusa annyira nem áll messze a modern gyógyászattól.
Ha érdekel, hogy milyen intimplasztika lett rendkívül népszerű, olvasd el ezt a cikkünket is!
