Pat aprócska templomáról rég sejtették, hogy igazán régi lehet. Most azonban kiderült, hogy akár 150-190 évvel korábban építhették, mint hitték.
A római katolikus egyház intézményrendszerének kiépítése érdekében a később szentté avatott I. István király rendeletben utasított a templomépítésre. A Király Dekrétomainak Második Könyve egy egész fejezetet rendelt a templomok építésének, és annak, hogy mivel ajándékozzák meg a települések az egyházat.
„Minden tiz falu templomot épitsen és ajándékozza meg azt két házzal és ugyanannyi cseléddel, továbbá lóval, kabalával, hat ökörrel és két tehénnel, harmincznégy darab apró barommal” − állt Szent István rendeletében, ami arra is kitért, hogy a püspököknek és a királynak milyen kötelességei vannak az egyházzal szemben. A ruhaneműről, ami mind a papi öltözeteket, mind az oltártakarókat magában foglalta a királynak kellett gondoskodnia, de a templomokba rendelt pap kinevezése, valamint a könyvek adományozása a püspökök feladata volt a rendelet értelmében.
Ezt a templomot is Szent István idején építették
A tíz falunként épített templomok egy igencsak jelentős része a későbbi évszázadok során az enyészeté lett. A tatárjárás, később a török megszállás áldozatává váltak a vallási épületek, a romokat eltakarították, vagy újjáépítették. Eredeti, ismert Árpád-korban épült templomunk az írott dokumentációk,
egyházi számvetések szerint 320 volt, ám csak csekély részük maradt meg bármilyen formában napjainkig.
Amint dr. Gyurkó János, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökhelyettese doktori disszertációjában összegezte, ezeket az egyházi tizedjegyzékek alapján összegezték 1332-37 között a kilenc, dokumentált egyházmegyében, mely az ország szinte 90 százalékát lefedte.
Szent István királysága a mai Magyarországnál hatalmasabb területet ölelt fel, így nem meglepő, ha határainkon kívül is fel-fel bukkannak hozzá kapcsolódó régészeti leletek, mint a közelmúltban a szlovákiai Paton.
Pat apró temploma nagy titkokat rejt
Azt már korábban is tudták a helytörténettel foglalkozól Paton, hogy az apró templom valamikor az árpádok korában épült, azonban a legutóbbi vizsgálatok mindenkit megdöbbentettek, hiszen sikerült pontosítani a római kori alapokra felhúzott szent hely jóval pontosabb keletkezési idejét.
Az ugyanis Géza fejedelem és Szent István király idején épült, nem az Árpád-korban, mint eddig hitték.
Hogy a pati Szent Vendel-templom még az eddigi becslések szerint is ősibb mintegy 150-190 évvel, alig pár hetes felfedezésnek számít, egy krakkói régészeti konferencián hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos, a biológiai falmintákat és növénymaradványokat elemző eredményeket. A vizsgálatok több, egymástól független külföldi laborban zajlottak.
A jövőben további vizsgálatokat is terveznek, szeretnék egy régészeti szondával is megnézni a templomot,
az ugyanis római kori köveket is tartalmaz, illetve egy újkőkori réteget, amely vizsgálata még arra is alkalmas lehetne, hogy a római időszak vallási változásainak, a kereszténység elterjedésének kérdéseit tisztázza. A kutatásokat jelenleg forráshiány miatt befagyasztották, hiszen ezek minimum több tízezer eurós költséggel járnának.
A templom rekonstrukciója is várat még magárra, ugyanis amikor elkezdték az állagmegóvó és felújító munkákat, nem számoltak ekkora felfedezéssel.
Ha érdekel, miként éltek, hogyan szórakoztak a középkori Magyarországon, ide kattintva olvass tovább!
