193 éves a világ legöregebb állata: Alfred Nobel születésekor már élt

Olvasási idő kb. 1 perc

Jonathan, a seychelle-szigeteki óriásteknős idén töltötte be a 193. életévét. A Guinness-rekordok könyve szerint ő a legidősebb ismert szárazföldi állat, aki jelenleg a délnyugat-atlanti Szent Ilona-szigeten, a kormányzói rezidencia kertjében él.

Belegondolni is elképesztő, hogy Jonathan már élt, amikor Alfred Nobel, a Nobel-díj alapítója megszületett.

Guinness-rekorder Jonathan, a világ legöregebb állata

Jonathan, a ma élő legidősebb teknős születését 1832-re teszik, bár pontos feljegyzés nincs róla. 1882-ben, már kifejlett állapotban került a szigetre a Seychelle-szigetekről, ajándékként az akkori kormányzónak. Ez alapján feltételezik, hogy nagyjából ötvenéves lehetett akkoriban. Azóta 28 kormányzó váltotta egymást, Jonathan pedig mindvégig hűséges lakója maradt a hivatalos rezidencia parkjának.

A bal oldali teknős Jonathan, a világ legöregebb állata. A fotó 1900 körül készülhetett
Fotó: Unknown author / Wikimedia Comm

Az évek során számos történelmi pillanat szemtanúja volt, például a fiatal II. Erzsébet királynővel is megörökítették egy fotón.

Mivel Jonathan szeme világát elvesztette, szaglása pedig már nem működik, gondozója kézből eteti a több mint 180 kilós teknőst. Bár kora tekintélyt parancsoló, Jonathan ma is aktív, sokszor látható fiatalabb teknősök társaságában.

Jonathan, a világ legöregebb állata hosszú élete, kitartása és különleges személyisége miatt nemcsak Guinness-rekorder, hanem Szent Ilona-sziget igazi élő jelképe is.

Olvasd el ezt a cikkünket is, amiben egy 50 év után megkerült házikedvencről, egy keleti dobozteknősről írtunk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.