Így lett divat a műfogsor a 17. században

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szép és egészséges fogakra manapság akár milliókat is költünk, hiszen egy-egy fogászati beavatkozás, különösen, ha a legmodernebb eszközökkel történik a páciens kímélése és a hosszan tartó eredmény okán, kisebb vagyonba kerül.

A szájhigiénia a 17. században azonban más szempontból is fontos volt: az eldeformált, elszíneződött, esetleg hiányzó fogak a korabeli hiedelmek szerint a feslett erkölcsökre utaltak, különösen a nők esetében. Ezért nem is csoda, hogy már akkoriban is mindent megtettek annak érdekében, főleg, akiknek volt erre pénze, hogy mosolyukat tökéletessé varázsolják. Vagyis a fogpótlás és a műfogsor nem feltétlenül egészségügyi beavatkozás volt, sokszor az egyén státuszát hirdette. 

Az esztétikai fogászat múltja

Hogy már négyszáz évvel ezelőtt is létezett esztétikai fogászat, azt többek között egy francia arisztokrata hölgy, Anne d'Alègre maradványainak köszönhetően tudjuk. Anne testét 1987-ben fedezték fel a Château de Laval kápolnában. A balzsamozásnak és az ólomkoporsónak köszönhetően bár a test mumifikálódott, a fogazata igen jó állapotban maradt, ezért a kutatók számos vizsgálatot végezhettek rajta. Többek között így derült fény arra is, hogy abban az időben milyen fogászati kezelések voltak elérhetőek. 

Anne d'Alègre, a francia arisztokrata, akinek a fogsorán esztétikai kezelések nyomai láthatóak
Fotó: Wikimedia Commons

A számítógépes tomográfiával végzett vizsgálatok kimutatták, hogy Anne súlyos fogágybetegségben szenvedett, amely fogvesztéssel járt, miközben a páciens iszonyú fájdalmakat élt át, különösen rágás közben. Annak érdekében, hogy a nő képes legyen enni, és megfeleljen a társadalmi elvárásoknak is, számos fogászati kezelésben részesült, amelyek igen modernnek számítottak a kor viszonyaihoz képest. 

Ép fogsor, boldog jövő

Például, amellett, hogy fogszabályozót kapott, több fogát pótolták is. A kezdetleges fogszabályozó aranyhuzalból készült sín volt, amely arra szolgált, hogy egyrészt összetartsa a fogakat, másrészt, hogy egyenletes legyen a terhelés a többi, nem teljesen egészséges fogon. A protézisek elefántcsontból készültek, ez szintén rendkívül modern megoldás volt abban az időben. 

Ugyanakkor a fogpótlás, nemcsak a francia arisztokrata hölgy, hanem általában a nemes és tehetős rétegek körében egyfajta divattá is vált és erre egy egész iparág épült később. Egyes orvosok például kihúzták a szegények ép és egészséges fogait, hogy azokat műfogsorrá alakítsák a gazdagok számára. 

A műfogsor akkoriban emberi fogakból vagy elefántcsontból készült
Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Ugyanis a 17. században, ha egy hölgynek hiányoztak például a metszőfogai, az nem csak egészségügyi, esztétikai problémát is jelentett, a közmegítélés szempontjából igen rossz helyzetbe került az a nő, akinek a fogsora nem volt ép. Így, aki tehette, fogpótláshoz vagy műfogsorhoz folyamodott, hogy így biztosítsa a rangos házasságot és ezzel a biztonságos, stabil jövőt.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy mire használták a Waterloo-nál elesett katonáik fogait, olvasd el ezt a cikkünket

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.