Így lett divat a műfogsor a 17. században

Olvasási idő kb. 2 perc

A szép és egészséges fogakra manapság akár milliókat is költünk, hiszen egy-egy fogászati beavatkozás, különösen, ha a legmodernebb eszközökkel történik a páciens kímélése és a hosszan tartó eredmény okán, kisebb vagyonba kerül.

A szájhigiénia a 17. században azonban más szempontból is fontos volt: az eldeformált, elszíneződött, esetleg hiányzó fogak a korabeli hiedelmek szerint a feslett erkölcsökre utaltak, különösen a nők esetében. Ezért nem is csoda, hogy már akkoriban is mindent megtettek annak érdekében, főleg, akiknek volt erre pénze, hogy mosolyukat tökéletessé varázsolják. Vagyis a fogpótlás és a műfogsor nem feltétlenül egészségügyi beavatkozás volt, sokszor az egyén státuszát hirdette. 

Az esztétikai fogászat múltja

Hogy már négyszáz évvel ezelőtt is létezett esztétikai fogászat, azt többek között egy francia arisztokrata hölgy, Anne d'Alègre maradványainak köszönhetően tudjuk. Anne testét 1987-ben fedezték fel a Château de Laval kápolnában. A balzsamozásnak és az ólomkoporsónak köszönhetően bár a test mumifikálódott, a fogazata igen jó állapotban maradt, ezért a kutatók számos vizsgálatot végezhettek rajta. Többek között így derült fény arra is, hogy abban az időben milyen fogászati kezelések voltak elérhetőek. 

Anne d'Alègre, a francia arisztokrata, akinek a fogsorán esztétikai kezelések nyomai láthatóak
Fotó: Wikimedia Commons

A számítógépes tomográfiával végzett vizsgálatok kimutatták, hogy Anne súlyos fogágybetegségben szenvedett, amely fogvesztéssel járt, miközben a páciens iszonyú fájdalmakat élt át, különösen rágás közben. Annak érdekében, hogy a nő képes legyen enni, és megfeleljen a társadalmi elvárásoknak is, számos fogászati kezelésben részesült, amelyek igen modernnek számítottak a kor viszonyaihoz képest. 

Ép fogsor, boldog jövő

Például, amellett, hogy fogszabályozót kapott, több fogát pótolták is. A kezdetleges fogszabályozó aranyhuzalból készült sín volt, amely arra szolgált, hogy egyrészt összetartsa a fogakat, másrészt, hogy egyenletes legyen a terhelés a többi, nem teljesen egészséges fogon. A protézisek elefántcsontból készültek, ez szintén rendkívül modern megoldás volt abban az időben. 

Ugyanakkor a fogpótlás, nemcsak a francia arisztokrata hölgy, hanem általában a nemes és tehetős rétegek körében egyfajta divattá is vált és erre egy egész iparág épült később. Egyes orvosok például kihúzták a szegények ép és egészséges fogait, hogy azokat műfogsorrá alakítsák a gazdagok számára. 

A műfogsor akkoriban emberi fogakból vagy elefántcsontból készült
Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Ugyanis a 17. században, ha egy hölgynek hiányoztak például a metszőfogai, az nem csak egészségügyi, esztétikai problémát is jelentett, a közmegítélés szempontjából igen rossz helyzetbe került az a nő, akinek a fogsora nem volt ép. Így, aki tehette, fogpótláshoz vagy műfogsorhoz folyamodott, hogy így biztosítsa a rangos házasságot és ezzel a biztonságos, stabil jövőt.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy mire használták a Waterloo-nál elesett katonáik fogait, olvasd el ezt a cikkünket

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.