István, a király: mindent tudsz ikonikus rockoperánkról?

Olvasási idő kb. 1 perc

Az István, a király című rockopera nemcsak az államalapításról szólt annak idején, amikor bemutatták: erős politikai felhangjai is voltak, ám mégsem tiltották be. Azóta többször átdolgozták, számtalan szereposztással futott vidéki színházakban is. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, mennyire emlékszel a rockopera alkotóira, a bemutatóra, a dalokra.

Kvízünkben tíz kérdést találsz a rockoperáról, mindegyikhez három-három válasz tartozik, ám ezek közül csak egy a helyes. A feladat az, hogy megtaláld a jó választ. 

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Ki rendezte az István, a király 1983-as bemutatóját?
Szinetár Miklós.
Zsámbéki Gábor.
Koltay Gábor.
2. kérdés
Hol mutatták be az István, a királyt?
Esztergomban.
Budapesten, a Városligetben.
Budapesten, a Parlament előtt.
3. kérdés
Ki szerezte a rockopera zenéjét?
Szörényi Levente.
Presser Gábor.
Szörényi Szabolcs.
4. kérdés
Ki alakította Besét az ősbemutatón?
Balázs Péter.
Bródy János.
Szakácsi Sándor.
5. kérdés
Egészítsd ki a dalszöveget: "Jaj, de unom a ... ".
politikát
harcokat
mészárlást
6. kérdés
Hogyan folytatódik a Szállj fel szabad madár című dal szövege? "Csak annyit kérdezek, a válaszra várva...."
Maradjunk vagy menjünk?
Rabok legyünk vagy szabadok?
István vagy Koppány?
7. kérdés
Ki alakította Koppányt a bemutatón?
Vikidál Gyula.
Varga Miklós.
Nagy Feró.
8. kérdés
Melyik történelmi személy szerepel a rockoperában?
Szent László
Gizella
Géza
9. kérdés
Ki játszotta Sarolt szerepét az ősbemutatón?
Hűvösvölgyi Ildikó.
Berek Kati.
Koncz Zsuzsa.
10. kérdés
Melyik évben mutatták be az István, a király című rockoperát?
1989-ben.
1983-ban.
1975-ben.
/ találat - ez %
Összes kvíz

Az értékelésért görgess lejjebb!

Értékelés:

0-4 pont: Talán számodra nem jelentett olyan sokat az István, a király, mint azoknak, akik látták az ősbemutatót. 

5-7 pont: Nem rossz eredmény, de azért érdemes lenne újra meghallgatnod a rockoperát. 

8-10 pont: Gratulálunk! Ez csodás teljesítmény, biztosan nem csak augusztus 20-án dudorászod a rockopera örökzöld dalait. 

(Címlapfotó: Fortepan / Urbán Tamás)

Ha tetszett ez a kvízünk, ajánljuk figyelmedbe azt is, amelyik amelyik magyar királyokról szól

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.