Boldog születésnapot, Ferihegy: fotókon a reptér 75 évvel ezelőtti átadásának pillanatai

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak az odavezető út, hanem maga a légikikötő is megőrizte Ferihegy nevét, noha már több mint egy évtizede hivatalosan is Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. És éppen ma 75 éve, hogy egy nagy ünnepség keretein belül átvágták azt a bizonyos szalagot, hogy milliók számára nyílhasson meg a lehetőség a légi utazásra.

A Budapest központjától 16 kilométernyire található reptér Magyarország legismertebb és egyben legnagyobb nemzetközi repülőtere is, amely a 15-25 milliós utasforgalmat bonyolító repülőterek között 2022-ben a legjobb európai lett.

A mátyásföldi és a budaörsi után jött

A ferihegyi repülőtér létesítésének terve az 1930-as évek végén került napirendre, miután a már kiszolgált mátyásföldi után fellendített budaörsi reptér működésében is egyre több probléma adódott. Az új létesítménynek a Vecsés, Pestszentlőrinc és Rákoshegy határában lévő területet jelölték ki, amelyen 1939-től dr. Hille Alfréd meteorológus méréseket kezdett végezni.

Így fogadták 1949-ben a szovjet vendégszereplésről hazaérkező Vasas labdarúgócsapatát a budaörsi reptéren
Fotó: Kovács Márton Ernő / FORTEPAN

Hatalmas repülőt formáló épület Ferihegyen

A munkálatok csak három évvel később, 1942-ben kezdődtek el ifj. Dávid Károly magyar építész tervei alapján, aki egy olyan épületet képzelt el, amely felülről egy óriási repülőgépet formál. Ahhoz, hogy a leendő repteret könnyen meg lehessen közelíteni, 1940 és 1943 között elkészítették a gyorsforgalmi utat is.

Idézőjel ikon

Ebben az időszakban épültek meg a polgári és a katonai épületek, és hiába indult meg 1943-ban az aktív légi forgalom is, ez a második világháború miatt leállt.

Munkaszolgálatosok és parancsnokuk a repülőtér építésekor
Fotó: A R / FORTEPAN

Az addig felépített épületek rommá lettek, súlyos károkat szenvedtek a légibombázások közepette.

Ilyen volt a „születésnapi” ünnepség

Az 1944-ben szovjet irányítás alá került repteret 1947-ben kezdték újjáépíteni, a kész létesítményt pedig pontosan ma 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át.

Az ünnepségről készült fotókat itt láthatod:

Galéria ikon

10

Galéria: Boldog születésnapot, Ferihegy!

Megnyitása után a ferihegyi repülőtéren még csak néhány külföldi légi járat üzemelt, az innen induló utasok Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repülhettek. A ma már hivatalosan Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023-ban 39 légitársaság 131 úti célját érhették el az utazók. 

(Címlapkép: Fortepan / UVATERV)

Ha a budapestin kívül más repülőterekről is szívesen olvasnál, amelyek ráadásul még trükkösek is, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?