Mindenkinek van egy története, és bár egyik történet sem fontosabb a másiknál, akadnak olyanok, amelyek tele vannak kalanddal, fordulatokkal, és amelyekből tanulhatunk valamit, vagy jól szórakozhatunk rajta.
Virgina Hall történetével mindkettőt kipipálhatjuk, mivel az amerikai kém nemcsak bátorság és elhivatottság szempontjából lehet példakép: akciódús élete filmvászonra kívánkozik. Olyan film lenne ez, amelyben az okos és leleményes hős minden eléje gördülő akadályt legyőz, az úton támogatókra lel, és végül legyőzi a gonoszt. Talán népmesébe illik, talán hollywoodi akcióthriller, azonban egyvalami biztos: unatkozni nem fogunk. Virgina Hall alakja egyébként tényleg megjelenik egy 2019-ben filmben, amely a brit női kémeket mutatja be, a címe: Churchill kémei.
Így lett a diplomatából sánta kém
Hall gazdag marylandi családba született, brilliáns elméje, karizmája és ambíciója miatt akadtak, akik imádták, és természetesen olyanok is, akik megvetéssel néztek rá. Ám Hallt ez egyáltalán nem zavarta, valóra akarta váltani az álmát, mégpedig azt, hogy diplomata legyen. Fiatalon rengeteget utazott, nyelveket beszélt, így boldogan alkalmazták a varsói amerikai nagykövetségen. Ezután útja Törökországba vezetett, ahol egy súlyos vadászbaleset következtében amputálni kellett a bal lábát térdtől lefelé. Ekkor még csak 27 éves volt.
Úgy tűnt, ez keresztbe tesz karrierjének, ám Hall nem adta fel, annak ellenére, hogy vagy irodai munkát ajánlottak neki, vagy azonnal elutasították.
Hall éppen az általa imádott Franciaországban volt, amikor kitört a világháború. Először nővérként segített, ahol tudott, majd miután az ország elesett, Nagy-Britanniába ment és csatlakozott a Különleges Műveletek Parancsnokságához. 1941 szeptemberében tért vissza Franciaországba, ahol az volt a feladata, hogy megszervezze a helyi ellenállást. Sokan a felettesei közül úgy vélték,Hall képtelen lesz teljesíteni a feladatot, napokon belül elbukik majd, hiszen műlábon sántikál, rendkívül feltűnő, és hát nő…
Műlába ellenére rendkívül hatékony kém volt
Hall természetesen ennek pont az ellenkezőjét bizonyította. Noha a nácik gyorsan elnevezték Lyon „sántikáló hölgyének”, ez semmint nem rontott munkája hatékonyságán. Sőt. Egy alkalommal rendkívüli mentőakciót hajtott végre: tizenkét ügynököt mentett ki a Gestapo börtönéből, máskor szabotázsakciókat szervezett, felrobbantotta a németek fegyverutánpótlását. Ha azt hinnénk, hogy ez minden, akkor álljon itt még egy rendkívüli tett: Franciaországból gyalog kelt át a Pireneusokon, hogy spanyol földre jusson.
Műlábával, amit csak Cuthbertnek hívott, ez elképesztő teljesítmény volt, főleg, mivel akkoriban a protézist bőr pántokkal rögzítették a lábhoz, ami melegben egy idő után felsértette a bőrt, az felhólyagosodhatott, és olykor vérzett is. A másik probléma az volt, hogy térdben nem hajlott, vagyis könnyen el lehetett vele esni. Mindezek ellenére, Hall az akciói miatt hírhedté vált a nácik körében, olyannyira, hogy Klaus Barbie, az egyik legkegyetlenebb náci vezető, a legveszélyesebb szövetséges kémnek nevezte, és mindent megtett, hogy elkapja, ám ez soha nem sikerült.
Hall a háború után a CIA kötelékébe került, és hatvan éves korában ment nyugdíjba. Az ügynökség később az egyik kiképző épületét róla nevezte el, és módszereit máig tanítják.
Hall életérő Sonia Purnell újságíró könyvet írt, amely magyarul is elérhető, a címe: Egy jelentéktelen nő.
Az amerikaiaknak volt néhány hajmeresztő ötlete arról, hogy hogyan gyűjthetnének be információt a hidegháború alatt a vasfüggöny másik oldaláról. Erről szóló cikkünket itt olvashatod.
