Ez volt az első hely Magyarországon, amelyre felfigyelt az egész világ

Olvasási idő kb. 2 perc

Harmincnyolc évvel ezelőtt került fel először magyarországi helyszín az UNESCO világörökségi listájára.

Az UNESCO Világörökség Egyezményét 1972-ben fogadták el azzal a céllal, hogy megóvják azokat a kivételes természeti és kulturális kincseket, amelyek megőrzése a jövő generációk számára is kiemelten fontosak. A nemzetközi dokumentumot ezidáig 194 állam írta alá, köztük az 1985-ben csatlakozott Magyarország is. 

Hazánk jelenleg 8 helyszínnel szerepel ezen az előkelő listán, amelyre elsőként – 400bis azonosítószámon, kulturális kategóriában – Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed került fel. A világörökségi helyszín határmódosításával azonban 2002-ben a Hősök tere és környéke, a Millenniumi Földalatti vasút és az Andrássy út és környezete is kiemelten megőrzendő értékké vált.

Magyarországon elsőként budapesti helyszínek kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára
Fotó: Sergey Alimov / Getty Images Hungary

Budapest karakterét adják ezek a világörökségi helyszínek

A fővárosunk történelmének fontos időszakait is tükröző világörökségi helyszínei adják tulajdonképpen Budapest karakterét. Amíg a folyó két partján elhelyezkedő építészeti remekművek a város fejlődésének és történelmi jelentőségének szimbólumai, addig a középkori és barokk építészet emlékeit őrző Budai Várnegyed Budapest kulturális központja, benne többek között

a Budavári Palotával, a Szentháromság térrel, a Halászbástyával és a Mátyás-templommal.

A Duna-part látképéhez tartozó világörökségi terület a Margit és a Szabadság híd közti szakaszt foglalja magába, amelynek budai oldalán a Várnegyed mellett a Várkert Bazár, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Citadella és a Gellért Gyógyfürdő látható.

Az Andrássy út kiemelkedő értékei

Ahogyan az 1870-es években épült, a belvárost a Városligettel összekötő Andrássy út mentén található épületek, úgy az alatta közlekedő, a kontinensen első földalatti vasútja is a következő generációk hosszú ideig megőrzendő értékeivé váltak. Ezek mellett a világörökségi helyszínhez tartozik a már említett Hősök tere,

Idézőjel ikon

a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, a Magyar Állami Operaház, valamint a Zeneakadémia és a Párisi Nagy Áruház is.

Létezik a világon egy sci-fibe illő táj is, amely ugyancsak felkerült az UNESCO világörökségi listájára – ha szívesen olvasnál erről is, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.