Belovai István egy magyar kém volt a Kádár-korszakban, aki szembefordult a saját rendszerével, hogy megakadályozza a szovjetek titkos terveit, és ezzel sikerült megelőznie, hogy a hidegháború valódi összecsapássá váljon.
Kevés magyar ember mondhatja el magáról, hogy egyedülálló tette alapjaiban befolyásolta a hidegháborús erőviszonyokat. Belovai István ilyen volt. Egy kém, aki hűséget esküdött hazájának, mégis szembe kellett fordulnia a rendszerrel, hogy megelőzzön egy globális katasztrófát.
A magyar kém kettős ügynök lett
Belovai István az 1970-es években a magyar katonai elhárításnál dolgozott, ahol a NATO elleni szovjet kémtevékenység egyik kulcsfigurája lett. Az volt a feladata, hogy a Varsói Szerződés országainak titkosszolgálatai által beszerzett információkat ellenőrizze, valamint NATO-s katonai tájékoztatásokat figyeljen meg. Ennek során rémülten ismerte fel, hogy a Szovjetunió olyan katonai stratégiát dolgozott ki, amely elsőként mérne pusztító atomcsapást Nyugat-Európára.
Belovai rádöbbent, hogy ez a harmadik világháború kitörését jelentette volna, és tudta, hogy egy ilyen forgatókönyv Magyarországot is romba döntheti. Mivel a magyar elhárítás közreműködésével a szovjetek pontosan ismerték a NATO terveit, ez olyan taktikai előnyt biztosított nekik, ami háború esetén végzetes lehetett volna a Nyugat számára. Belovai tisztában volt vele, hogy ha ezt az információt megosztja a nyugatiakkal, hazaárulóvá válik. Mégis lépett.
Árulás vagy hősiesség?
1984-ben kapcsolatba lépett az amerikai kémelhárítással, és átadta nekik a Varsói Szerződés katonai terveire vonatkozó információkat. Ezzel felfedte, hogy a szovjetek milyen új technikákat alkalmaznak a NATO kommunikációjának lehallgatására, és hozzájárult a nyugati védelem megerősítéséhez. Egyes források szerint ez a lépés hozzájárult a szovjet katonai nyomás csökkenéséhez, és végül a hidegháború egyik fordulópontjává vált.
Belovai tevékenysége nemcsak a szovjet stratégiai tervek leleplezésére korlátozódott. Ő volt az, aki az amerikaiaknak átadta azokat az adatokat, amelyek segítségével lebuktatták a hírhedt Conrad-kémbandát. Az NDK vezetésével együttműködő hálózat NATO-titkokat adott át a Varsói Szerződésnek, ami komoly veszélyt jelentett a nyugati védelemre. A magyar kettős ügynök információi révén a nyugati hatóságok felszámolták a szervezetet, amivel újabb hatalmas csapást mértek a keleti blokk kémtevékenységére.
Így bukott le a magyar kém
A helyzet iróniája, hogy egy szintén kettős ügynök CIA-s kollégája buktatta le, jelentve tevékenységét Moszkvának. A szovjetek persze továbbadták az infót magyar társszerveiknek, akik az első adandó alkalommal letartóztatták Belovait, majd 1985-ben 14 év börtönre ítélték. Azok, akik egykor bajtársaiként tekintettek rá, immár hátba támadójukat láttak benne.
Szerencséjére közbejött a rendszerváltás, így a büntetéséből csak négy évet kellett leülnie. Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmével szabadult, de hivatalosan máig nem rehabilitálták. Ezen soha nem tudott felülemelkedni, mivel csak az Egyesült Államokban tekintettek rá hősként, Magyarországon továbbra is árulóként kezelték. Azt is megtudta, hogy eredetileg halálbüntetést akartak kiszabni rá, ezért amint kiszabadult, a tengerentúlra emigrált, ahol ismét a CIA alkalmazásába állt.
„A szovjetek támadásra készültek a Nyugat ellen. Ennek következménye minden valószínűség szerint nukleáris válaszcsapás lett volna, amit meg kellett akadályozni. Ha nem lépek, saját hazám ellen követtem volna el bűnt”
– nyilatkozta már Amerikában a Christian Science Monitornak.
Mindazonáltal a megítélése megosztó maradt: egyesek példaképnek, mások köpönyegforgatónak tekintik. Egy valami azonban biztos: lépése olyan történelmi jelentőséggel bírt, amely alapjaiban formálta Európa sorsát.
Ha kíváncsi vagy rá, milyen volt egy magyarországi szovjet laktanya, ebben a cikkünkben bemutatunk egyet.
