Hiába történtek uralma alatt súlyos emberi jogi visszaélések, Chile véreskezű diktátorát, Augusto Pinochetet sosem ítélték el jogerősen. Módszerei pedig embertelenek voltak: rezsimje során több százezren hagyták el az országukat, tízezrek karján kattant a bilincs, és legalább ennyi embert kínoztak meg.
Augusto Pinochet 1915. november 25-én, Valparaísóban, egy középosztálybeli családban született. 1936-ban a santiagói katonai akadémián végzett hivatásos katonatisztként, ekkor csatlakozott a chilei hadsereghez. A ranglétrán egyre feljebb és feljebb lépett, 1973-ban maga Salvador Allende elnök nevezte ki főparancsnoknak. Egy hónappal később Pinochet vezette az Allendét megdöntő véres, katonai puccsot, így betonozva be magát az ország vezetésébe a következő katonai rezsim élén. 1974 júniusában Pinochet átvette a kizárólagos elnöki hatalmat, ahonnan 1990-ig elmozdíthatatlan volt.
A baloldaliság volt a rémálma
Pinochetnek három célja volt: kiirtani a baloldaliságot Chilében, megerősíteni a szabadpiaci politikát az ország gazdaságában, valamint megszilárdítani a hatalmát. Noha uralma alatt Allende szocialista politikájának éppen az ellenkezője történt – alacsonyabb lett az infláció, és 1976 és 1979 között a gazdaság is fellendült –, Pinochet juntáját széles körben elítélték. Ennek ellenére Pinochet maradt. Többek között egy, az 1981 márciusában kihirdetett új alkotmány miatt, amely értelmében még nyolc évig, 1989-ig bebiztosíthatta magának a hatalmat.
Kegyetlen módszerei voltak a diktátornak
A diktátor uralma alatt Chilében embertelen módszerekkel próbálták megsemmisíteni az ellenzéket. Pinochet uralkodásának első három évében körülbelül 130 ezer embert tartóztatott le, akik közül sokakat megkínoztak a diktátor emberei. A véreskezű elnök az 1973-as puccs után több tízezer embert tartatott fogva egy, a nemzeti stadionból kialakított koncentrációs táborban. Emberi jogi szervezetek becslései szerint ezrek haltak meg vagy tűntek el erőszak következtében, és több tízezren éltek félelemben és elnyomásban. Diktatúrájának 17 éve alatt tízezreket zártak börtönbe is.
Pinochet emberei olyan alattomos módszereket is alkalmaztak a politikai foglyokkal, hogy napokig borzasztó hangosan hallgattattak velük Julio Iglesias- és George Harrison-slágereket, de a fizikai és a nemi erőszak is gyakorinak számított.
Tovább súlyosbodott a politikai helyzet
Jóllehet, a Pinochet által bevezetett jelentős, szabadpiaci elveken alapuló gazdasági reformjai uralma első éveiben segítettek visszaszorítani az inflációt, az 1980 és 1983 közötti súlyos recesszió már óriási nehézségeket okozott, és tovább mélyítette a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Az autoriter módon uralkodó Pinochet 1988-ban sokakat meglepett, amikor népszavazást kezdeményezett annak eldöntésére, hogy további nyolc évig elnök maradhat-e.
Noha a választópolgárok 55 százaléka nemmel szavazott, és „csupán” 43 százaléka támogatta, Pinochet 1990. március 11-ig hivatalban maradt.
Mentesség a bűnök alól
Bár az elnöki tisztséget a kereszténydemokrata Patricio Aylwin vette át, Pinochetnek továbbra is jelentős maradt a szerepe a chilei politikában: 1998-ig a hadsereg főparancsnoka volt, majd szenátori pozicíót is kapott. E tisztség segített neki abban, hogy mentességet kapjon a rá váró büntetőeljárások alól.
Sosem tudták elítélni
Ebben az évben azonban, londoni tartózkodása során, a spanyol hatóságok kérésére letartóztatták emberi jogi visszaélések vádjával. Fogvatartását nemzetközi vita kísérte, végül egyre romló egészségi állapota miatt engedélyezték számára, hogy visszatérhessen szülőhazájába. Chilében Pinochetet megfosztották a mentelmi jogától, és végre eljárás indulhatott ellene több vádban is. Ám a diktátort sosem ítélték el: mielőtt bíróság elé állhatott volna, 2006-ban meghalt.
Ha szeretnéd megismerni a világ legszegényebb elnökei között számontartott országvezetőt is, olvasd el ezt a cikkünket!
