Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába lakott egyes-egyedül a Somogy vármegyei faluban, Teri néni nem akarta elhagyni az otthonát. Ő volt az egyetlen lakója annak az egykor virágzó településnek, amely emlékét ma már csak néhány rom őrzi. Kakpuszta eltűnt Magyarország térképéről.
Noha olyan településekből több tucat olyat is találni Magyarországon, ahol húsznál is kevesebben laknak, bizony léteznek olyanok is, amelyek már tulajdonképpen nem is léteznek. Itt van például Derenk, amely kétszer is kihalt, utoljára és egyben legutoljára is 1943-ban, valamint Kakpuszta, amely mintegy hatvan-hetven évvel ezelőtt vált lakatlan településsé. Ráadásul utóbbinak igencsak különleges a múltja. És valójában a jelene is.
Elnéptelenedés után megújulás
Ma már nehéz elképzelni, hogy a Nagybajom közelében található Kakpuszta egykor egy olyan viszonylag fejlett település volt, amelyet még vasúton is el lehetett érni. A középkorban már létező, Somogy vármegyei falu az oklevelek szerint egy sík, erdővel borított, homokos terület volt, amely a török hódoltság idején elnéptelenedett.
Ennek ellenére azonban képes volt „feltámadni”, olyannyira, hogy az újratelepülés után két településrészre is vált.
A 19. század közepén már külön állt Alsó- és Felsőkak. Alsókakon csak akkor fogyatkozott meg a lakosság, amikor egy földbirtokos kiszorította onnan az embereket. Ők Felsőkakra kényszerültek áttelepülni, ahová máshonnan még további lakók érkeztek.
Nyüzsgő élet, fejlődő falu
A főleg molnárok lakta Kakpuszta területén három malom is működött. Az itt élő pásztorok, méhészek és béresek a családjaikkal együtt alaposan felduzzasztották a falu népességszámát.
A 20. század elejére már tekintélyes kis településsé nőtt, mi több, a főleg egymástól kissé messzebb álló tanyákból álló faluban az 1910-es évek elejétől már iskola is működött, jóllehet, csak egy tanítóval.
1930-ban már közel 500 lelket számlált a település, amelyen húsz évvel később többek között több vegyesbolt, valamint templom és csendőrség is állt.
Egyre fogyatkozott a lakosság
A főként állattartással és mezőgazdasággal foglalkozó, szorgos kis falu hanyatlását egyértelműen az infrastruktúra hiánya okozta.
Miután a földút helyett sosem épült szilárd, biztonságos, jól járható köves út, és a villamos áramot sem vezették be Kakra, a fiatalok többsége inkább úgy döntött, hogy elhagyja a települést.
Az 1970-es népszámlálás adatai szerint a népességszám ekkorra már több mint a felére csökkent, az egykori félezerből szépen lassan 200 lakó lett, majd egyre kevesebb és kevesebb.
Teri néni, az utolsó lakó
A főként idősekből álló, megmaradt lakosság is fogyatkozni kezdett, míg végül Horváth Teri néni 2011-es halálával Kakpusztán végleg megállt az élet. A szellemfaluvá lett település utolsó lakója sosem akart innen elköltözni, hiába is vitte a lánya Böhönyére, egy hónap múlva visszatért.
Egy nap aztán az idős asszonyt nem találták az otthonában: harminc rendőr terepjárókkal és rendőrkutyákkal indult a keresésére, mígnem ötórás kutatás után végül az erdőben találtak rá legyengülve.
Az életét már nem tudták megmenteni, a 80 éves Teri néni halálával így megszűnt a somogyi falu.
Ennyi maradt Kakpusztából
Kakpuszta nemcsak az eltűnt idők nyomait keresők számára lehet népszerű úti cél, hanem azoknak is, akik egy gyönyörű, erdős területen szeretnének kirándulni.
Noha Alsókakból mára már semmi sem maradt meg, Felsőkak maradványait még őrzi a környék.
Nyomokban fellelhetők még a templom és az iskola nyomai is, de látható néhány lakóház is, többek között azé a testvérpáré, amely egyik tagja azért bontatta le az épület felét, mert ő szeretett volna elmenni a faluból, a testvére viszont nem. Az egykori település közelében található a temető is, amely alig gondozott sírjaival meglehetősen hátborzongató képet fest.
Ha szeretnéd tudni, hogy melyik az a magyar város, amely tíz év alatt négyszer váltott nevet, olvasd el az erről szóló cikkünket!
