Kisvárosnyi ember él ebben a budapesti panelben: tudod, melyik ez a ház?

Olvasási idő kb. 3 perc

Ötvenöt éve épült meg Budapest legnagyobb lakóháza, amely méreteit tekintve, egész Magyarországon is rekordnak számít. Az, hogy a 43 ezer négyzetméteres óbudai panelnek miért éppen Faluház lett a neve, máris kiderül.

Balatoni kedvencünk, Zamárdi 4515 hektáron nyújtózik el a magyar tenger partján, így adva otthont a településen élő 2752 lakójának. De mi köze ennek a somogyi városnak Magyarország legnagyobb lakóházához, amely ráadásul budapesti? Nyilvánvalóan semmi, csupán egy érdekes összehasonlítás: Zamárdiban ugyanis összesen nem laknak annyian, mint amennyien az óbudai Faluházban.

Így lett ez a legnagyobb

Az 1960-as évek végén, a 1970-es évek elején Óbuda látképe alaposan megváltozott. Nemcsak azért, mert eltűntek a színről a többnyire komfort nélküli, méretesnek nem mondható, földszintes házak, hanem azért is, mert helyükre addig nem látott magasságú épületeket húztak fel. Ilyen volt az Állami Építőipari Vállalat jóvoltából 1970-ben épült, ma már csak Faluházként emlegetett óbudai panelsor is, amely az elkészülése óta Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakóháza is. 

Magyarország legnagyobb lakóháza 1970-ben épült Óbudán
Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ

Kényelmes, új otthonok

A Flórián térnél, a Solymár, a Kiscelli, a Vörösvári és a Szőlő utca által határolt területen álló, zöld és kék árnyalatokban pompázó panelsor nem mindig volt ilyen.

Idézőjel ikon

A 315 méter hossza és 43 500 négyzetméternyi területe ugyan nem változott, de megépülésekor és még utána is évtizedekig »hagyományos«, szürke panelszínével majdhogynem beleolvadt a többi ház környezetébe.

Ám már az 1971-ben elsőként beköltöző, hajógyári és textilipari munkás lakóknak is sokkal kényelmesebb otthont jelentett, mint azelőtt. A lakásokban már központi fűtés adta a meleget, volt meleg víz és fürdőszoba, mi több, az új otthonok még csak teljesen üresek sem voltak: falaikat tapéták borították, az előszobába és a konyhába pedig szekrényeket építettek be.

Annyian élnek benne, mint egy faluban

Az 5600 négyzetméternyi ablakkal és 24 ezer négyzetméter homlokzati felülettel rendelkező gigantikus ház tizenöt lépcsőházának mindegyikéhez saját házszám tartozik, és ami azt illeti, a Faluház nevet sem véletlenül kapta.

886 lakásában ugyanis nagyjából háromezren élnek, vagyis körülbelül annyian, mint egy faluban.

Az óbudai Faluházban háromezren laknak, annyian, mint egy faluban
Fotó: Istvan Balogh / Getty Images Hungary

Az első bevásárlóközpont szomszédságában

A ház előtti, ma jókora zöld parkos területre a kezdetekben több épületet, köztük óvodát és iskolát, valamint közösségi tereket terveztek, ám ebből végül nem valósult meg semmi. Pontosabban valami mégis: Magyarország első bevásárlóközpontja a Flórián téren, amely még a mai napig működik. 

A Flórián téren felépült bevásárlóközpont a mai napig működik
Fotó: Fortepan/Kriss Géza

Új külső és belső

Az épületet – ahogyan a legtöbb panelt is – eredetileg 50-60 évnyi hasznos élettartamra tervezték, a 2000-es évek elején így el is kezdődött a Faluház felújítása és korszerűsítése. Az első nagyobb felújítás 2003-ban történt, de a színe csak hat évvel később, 2009-ben változott meg, és ebben az évben történt a külső és belső korszerűsítése is. Ekkor cserélték ki többek között a lakások nyílászáróit, és ekkor kapott új szigetelést és napelemeket is. 

Ha tudni szeretnéd azt is, hogy Magyarországon hol található egy olyan, Lőtér nevű település, amely még a térképen sem látszik, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?