Egy komplett hadsereg veszett el nyom nélkül ezen a tájon: ez lett a végzetük

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Utánajártunk a legendás perzsa hadsereg történetének: közel kétezer évvel ezelőtt 50 ezer ember egy szempillantás alatt tűnt el a föld színéről.

Az ókori görög történész, Hérodotosz írásai szerint, Krisztus előtt 525-ben uralkodott Kambüszész király, akinek hadserege ötvenezer emberből állt. A császár célja volt, hogy meghódítsa az egész világot, azonban a Szaharában menetelve orákuluma megálljt parancsolt neki egy végletes jóslattal. Ott állomásozásuk egy reggelén óriási homokvihar érkezett nyugatról, ami teljesen betemette őket, így azok örökre eltűntek a föld színéről.

Hérodotosz írásait sokáig mítosznak hitték, közel harminc éve viszont egy olasz kutatócsoport által végzett egyiptomi ásatáson bizonyítékot találhattak.

Az egyetlen bizonyítékot a perzsa hadseregről

A legelső igazi ásatások és kutatások a perzsa hadsereg után az 1980-as években kezdődtek, viszont ekkor még semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem találtak. A kutatást az amerikaiak kezdeményezték, részt vett benne a National Geographic társaság, valamint a Harvard Egyetem is. Leletek nélkül tértek haza, viszont beszámoltak 500 olyan sírhalomról, amelyről először azt hitték, hogy a perzsa hadsereg egy része, viszont vizsgálataik után körülbelül ezer évvel a perzsák utánra tudták datálni a sírhelyek létrejöttét.

Még mindig nem tudni, hol lehet a nyomtalanul eltűnt hadsereg
Fotó: Wikidmedia Commons

Hatalmas áttörést jelentett a perzsa császár serege utáni kutatásokban az, ami 1996-ban történt.

Alfredo és Angelo Castiglioni vezették az ásatásokat nem messze a siwai oázistól, amikor egy különös rejtekhelyre bukkantak, ahol sok-sok perzsa nyílhegyet és tőrpengét találtak.

Kambüszész, perzsa lévén Amon templomát akarta elpusztítani, ami az egyiptomiak egyik legfontosabb imahelye volt. Seregével Thébából indulhatott el a templomhoz, amit első körben „csak” kifosztani tervezett. Erre még a 19. században találtak bizonyítékot, valamint az 1930-as években egy magyar arisztokrata, Almásy László állította, hogy megtalálta a mitikus oázist utazásai során, amelyeket a perzsa sereg megtalálása miatt szervezett magának.

Idézőjel ikon

A perzsák elindultak az oázisból a homokos tájon keresztül, és már körülbelül félúton voltak a templom felé, amikor a déli étkezésük közben nyugat felől erős és halálos szél támadt, amely hatalmas, kavargó homokoszlopokat hozott magával, amelyek teljesen betemették a csapatokat, és teljesen eltüntették őket

– olvasható Hérodotosz írásaiban.

Nem biztos, hogy igaz az eltűnéstörténet

A rengeteg bizonytalanság, és kevés bizonyíték miatt több történész és kutató is lát esélyt arra, hogy mindössze legenda lehet a perzsa hadsereg létezése és eltűnésének története. Több teória is született az utolsó kutatások óta.

Sokan úgy vélik, Hérodotosz agyszüleménye lehet a perzsa hadsereg története, ugyanis az ókori történész sokszor állít olyasmiket írásaiban, amelyek kissé kiszínezett verziói az igazságnak. Akadnak történészek, akik még Kambüszész császár létezését sem veszik száz százalékig biztosra.

Egyes feltételezések szerint az egyiptomiak végeztek a sereggel, amikor meglepetésszerűen rájuk támadtak. Kutatók úgy vélik, lehettek túlélők, akik a bajtársiasság miatt kitalálták ezt a hangzatos történetet, hogy megőrizzék maguk és társaik becsületét. Mások szerint nagy esély van rá, hogy a csontszáraz sivatagban éhen és szomjan haltak a perzsa katonák, hiszen ötvenezer embernek képtelenség volt a sivatag közepén, egy többnapos menetelésre elegendő ételt és vizet biztosítani. Bár ebben az esetben még mindig kérdéses marad, hogy hova tűnhetett a katonák holtteste.

Akadnak kutatók, akik szerint annak is van valóságalapja, hogy a homok elnyelhette a hadsereget, homokvihar vagy futóhomok nyithatta meg véleményük szerint a földet, így a katonák nyomtalanul eltűnhettek.

Megannyi történész véli úgy, hogy a perzsa hadsereg eltűnésének története Hérodotosz agyszüleménye
Fotó: Wikidmedia Commons

Félő, hogy soha nem derül már ki, mi is történt pontosan az ókori perzsa hadsereggel.

Élt egy császár, aki megharapta azokat, akik a közelébe mentek. Az őrült uralkodórólebben a cikkünkben írtunk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.