Megvalósult halhatatlanság: így élhetsz tovább te is halálod után

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A halál, az élet vége, egy megmásíthatatlan, végérvényes állapotnak tűnt. Egy olyan ajtónak, ami, ha egyszer becsukódik, senki sem tud visszatérni rajta – egészen mostanáig. Ma már halhatatlanná válni is lehetséges.

Ugyanis a technológia fejlődése olyan új ablakot nyitott meg, amelyeket a sci-fi filmekben láttunk; képzeld el, hogy a halálod után továbbra is képes lennél beszélgetni a szeretteiddel, megosztani a gondolataidat, vagy éppen válaszolni a felmerülő kérdéseikre – ám mindezt úgy, hogy fizikailag nem lennél jelen. A digitális halhatatlanság világában már ez is lehetséges: a chatbotok, vagyis a szoftveralkalmazások segítségével egyfajta virtuális örökkévalóságot nyerhetünk magunknak.

De vajon tényleg tovább élhetünk a technológia által?

Hogyan lehet tovább élni az online térben?

digitális halhatatlanság teóriája nemcsak a tudományos-fantasztikus elképzelés, hanem mára már valódi kutatásokon és technológiai fejlesztéseken alapul. Napjainkban már léteznek olyan algoritmusok és mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek, amelyek az elhunytak személyes adatait, korábbi beszélgetéseit és online tevékenységeit elemzik, majd egy virtuális avatárt hoznak létre belőlük.

Ezek a deadbotok vagy griefbotok a kapott információkat feldolgozva képesek szimulálni az elhunyt viselkedését, stílusát, de akár még az illető jellegzetes humorát, mondásait, így a gyászolók azzal az érzéssel beszélgethetnek velük tovább, mintha még mindig kapcsolatban lennének az elhunyttal.

Egy algoritmus képes megtestesíteni az embert?
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

Hátborzongató vagy elképesztő?

Be kell ismerni, az ötlet egyszerre megdöbbentő, ugyanakkor lenyűgöző is. Gondoljunk csak bele: az egyik legnehezebb dolog az életben az, amikor elveszítjük a szeretett személyt. Az emberi viselkedés természetes velejárója, hogy ilyenkor igyekszünk minél többet megőrizni a személyből, belekapaszkodni az emlékekbe, késleltetni a valódi veszteséget.

A digitális halhatatlanság viszont lehetőséget kínál ahhoz, hogy a szeretett személy ne csak az emlékeinkben vagy fényképeken, esetleg videókon keresztül éljen tovább, hanem egy interaktív megoldással nyújtson megnyugvást a gyászolóknak. A halottal folytatott beszélgetések így részeivé válhatnak a gyászfeldolgozásnak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy etikus-e egy ilyen technológiát alkalmazni, ha azzal akadályozzuk a természetes elengedést, és fenntartunk egy mesterségesen generált kapcsolatot úgy, hogy a valóságban ez már megszűnt?

A morális kérdés

Ez a MI-chatbot által kínált lehetőség több kérdést is felvet: etikus-e egy chatbot által életben tartani egy szerettünk emlékét? Ez a fejlett technológia lehetővé teszi az emberi viselkedés mintáinak és szokásainak másolását, azonban soha nem lesz képes arra, hogy teljes mértékben rekonstruálja egy szeretett személy emberi lényét, lényegét. A deadbot vagy griefbot (chatbot) nem képes arra, hogy döntést hozzon egy etikailag kényes kérdésben, sem arra, hogy intuitív módon reagáljon az érzelmekre.

Idézőjel ikon

Nem fogja megérteni, hogy mit jelent az empátia, az együttérzés, hiszen a chatbot egy olyan automatizált rendszer, amely több sor algoritmusokon alapszik.

Ezzel ellentétben az emberi lélek sokkal több, mint néhány parancssor és adatpont összessége. Bár a mesterséges intelligencia sok mindent képes feldolgozni rólunk, azonban visszaadni mindössze csak a töredékét tudja. Ezek a deadbot vagy griefbot inkább egyfajta mankót adnak, amivel az elhunytból meg lehet ragadni néhány szeletkét, de teljesen nem tudják visszahozni a szeretett személyt.

Segítség vagy inkább nehézség?

A chatbotok által életben tartott emlékek felvetik azt a kérdést is, hogy vajon ezek az interaktív emlékek segítenek-e a gyászfeldolgozásban, vagy éppen ellenkezőleg, és inkább megnehezíti azt? A pszichológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a gyász egy olyan folyamat, amely több időt igényel, hiszen minden ember másképp éli meg a halált, főleg a nehezebb részét: el kell engednie az elhunytat. Ha azonban folyamatosan kapcsolatban maradunk az elhunyttal – virtuálisan – valóban el tudjuk-e engedni őt?

A legtöbb szakember attól tart, hogy ezek a deadbotok vagy griefbotok sokkal inkább káros hatással lehetnek az érzelmi feldolgozásra. A gyászolók megrekedhetnek a gyász feldolgozásának szakaszain, ha folyamatosan kapcsolatban állnak a halottal, vagy akár függővé is válhatnak. Az elengedés folyamata éppen ezért sérülhet, ami hosszabb távon akár komoly pszichés problémákhoz is vezethet. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos esetekben a chatbotok való vigaszt nyújthatnak, különösen akkor, amikor valaki tragikus vagy hirtelen módon vesztette el szerettét, és nem tudott elbúcsúzni tőle, vagy még nem áll készen az elválásra.

Vajon a chatbotok segítenek-e a gyászfeldolgozásban, vagy inkább megnehezítik azt?
Fotó: Kseniya Ovchinnikova / Getty Images Hungary

További morális dilemmát jelenthet, hogy vajon mennyire etikus, ha az elhunyt hozzájárulása nélkül használják fel az adatait egy ilyen avatar létrehozására? Az elhunyt személy jogai ilyen esetben vajon megszűnnek a halállal, vagy továbbra is fenn kell tartani az ő autonómiáját?

Természetesen ezek egyelőre költői kérdések, hiszen a deadbotok, griefbotok technológiája még mindig gyerekcipőben jár. Az biztos, hogy a jövőben egyre több ilyen lehetőséggel fogunk majd találkozni, és a társadalomnak egyre inkább szembe kell nézni ezekkel az érzelmi, pszichológiai és morális következményeivel. Lehet, hogy egy napon valóban úgy gondolunk majd vissza az életre és a halálra, amely nem ér véget a fizikai elmúlással, ám az is lehet, hogy ez csak illúzió lesz, amit a technológia teremtett számunkra.

Vajon akarjuk-e a halhatatlanságot?

A legfőbb kérdés tehát nem az, hogy képesek leszünk-e tovább élni a virtuális világban, hanem hogy vajon akarjuk-e ezt? Az emberiség világéletében kereste a halhatatlanság titkát, azonban el kell fogadnunk, hogy a halál az élet része.

Vagy inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy a jelenben, a való világban éljünk meg mindent? Hiszen bármit is hoz a jövő, az emberi kapcsolatok minősége mindig fontosabb lesz annál, hogy különféle technológiai eszközökkel meghosszabbítsuk őket. A valódi emlékeinket nem tudja senki sem helyettesíteni. Az igazi halhatatlanságunk nem abban rejlik, hogy egy mesterséges intelligencia leprodukálja a szavainkat, válaszainkat, hanem abban, hogy milyen hatást gyakorolunk a világra, amíg ebben a földi paradicsomban vagyunk.

A mesterséges intelligencia most átlépte az utolsó határt is. Kíváncsi vagy rá? Olvasd el a cikket ide kattintva.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.