Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai napig sok szobrot állítunk nagy történelmi személyiségeknek, hősöknek, hadvezéreknek, államférfiaknak. Mert fontos, hogy egy népnek legyenek példaképei. Ám keresve sem találom, hogy a találmányaival Amerikát meghódító Telkes Máriának lenne-e köztéri szobra. Ha van, kérlek, értesítsetek róla.
Sőt, egyáltalán hallott valaki Telkes Máriáról? Korábban én sem. Nem emlékszem, hogy tankönyvben olvastam volna róla. Pedig találmányainak köszönhetően rengeteg emberéletet mentett meg, egész nemzeteknek segített boldogulni a hétköznapokban, és hosszú élete során mindvégig aktív maradt. Utolsó találmányát 90 évesen jegyezték be, és bár aktív éveinek jelentős részét az Egyesült Államokban töltötte, élete utolsó állomása Magyarország volt. Ide húzta vissza a szíve, azt akarta, hogy a nap fénye, ami egész életét meghatározta, itt cirógassa meg arcát utoljára.
A magyar kutatónő útja az Egyesült Államokig
Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, egy bankigazgató nyolc gyermeke közül elsőként. Szerencsés családi hátterének köszönhetően az angolkisasszonyoknál, majd a Sophianumban tanult, abban a leánygimnáziumban, ahol Csapody Vera, híres matematika-fizika tanár, a Búvár zsebkönyvek növénytani kiadásainak legendás illusztrátora volt az igazgató. Telkes Mária tanulmányait jeles eredménnyel végezte.
Karrierje kezdetén Ribáry István fizikus professzor mellett dolgozott asszisztensként, miközben doktori fokozatot szerzett. Ezt követően nagybátyja, Ludwig Ernő, clevelandi konzul hívására Telkes Mária az Egyesült Államokba költözött, ahol előbb a clevelandi Biofizikai Intézetben dolgozott, és az agysejtek sugárzásával kezdett el foglalkozni.
Itt született első komolyabb találmánya is, az elektromos fényképezőgép, amivel képesek voltak az agysejtek által kibocsátott infravörös sugarakat mérni,
ekkor pedig még csak az 1920-as évek elején járunk. 1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology, vagyis a MIT kötelékében kezdett dolgozni, ami a világ egyik legjobb technológiai kutatóközpontjának számít.
Az itt végzett kutatásai áttörést értek el a napenergia tárolásában, rájött, hogyan lehet a nap energiáját kémiai úton tárolni, tehát őt tekinthetjük a megújuló energiával foglalkozó kutatások egyik „ősanyjának”.
Kísérleteit egy iparmágnás, Godfrey Lowell Cabot jelentős összeggel támogatta, ennek köszönhetően kutatónk olyan kísérleti házakat tudott felépíteni, amelyek a korábbi, vizet alkalmazó energiatároló eszközök helyett glaubersót alkalmaztak, így akár 10 napig is képesek voltak tárolni a napenergiát. Bár MIT-es karrierje nagyon is sikeres volt, nem volt zökkenőmentes: főnökei (akik egyes források alapján mind férfiak voltak) sok esetben akadályozták kutatásait, előrelépését.
Példátlan sikert hoztak találmányai
Az akadályozó tényezők ellenére Telkes Mária napenergia kutatása során elért eredményei széles körben ismertté váltak, annyira, hogy az amerikai hadsereg felkérte, hogy készítsen el egy olyan készüléket, amivel a sós tengervízből ivóvizet lehet kinyerni. A Telkes Mária Által elkészített, filclapot tartalmazó labda naponta 1 liter iható vizet tudott előállítani, aminek köszönhetően
katonák tömegeinek életét mentette meg.
Kutatásaival és találmányaival sikert sikerre halmozott, és Telkes Máriát az Egyesült Államokban elkezdték The sun queen, vagyis a Napkirálynő névvel illetni.
Az ötvenes évektől a kutatónő már a New York University College of Engineeringnél dolgozott, itt kapta a Ford Alapítványtól azt a megbízatást, hogy hozzon létre olyan sütőket, amelyek napenergiával működnek. Ezeknek a sütőknek köszönhetően a világ olyan pontjain lehetett segíteni, ahol nagy a napsütéses órák száma, viszont az energiahálózat gyéren, vagy egyáltalán nincs kiépítve.
A Napkirálynő által tervezett, napenergiával működő sütők 176 fokos hőmérsékletet is képesek voltak produkálni, így a szegényebb országok lakosságának segíteni tudtak abban, hogy alapélelmiszereiket, például a kenyérféléket megsüthessék. Ez a találmány Indiában óriási népszerűségre tett szert.
Fénytől a szemhunyásig
A Napkirálynő rendületlenül folytatta a munkát, és olyan ma már teljesen természetesnek ható szabadalmakat nyújtott be, mint például a légkondicionáló prototípusa, és
gyakorlatilag hozzá köthető az első napelemes ház létrehozása is.
Nyugdíjazása után sem pihent meg, további kutatásokat végzett, ennek köszönhetően élete végéig több mint 100 tudományos publikációt jelentetett meg, rengeteg kitüntetést kapott, 20 szabadalmat jegyeztetett be (a legutolsót 90 évesen!). Élete utolsó évében, 70 év után visszatért szülőhazájába, Magyarországra, itt is halt meg 95 éves korában.
Szeretnéd tudni, milyen tudományos eredményeket köszönhetünk még a nőknek? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is!
