Azonnali beavatkozást sürgetnek egy kártevő miatt: komoly pusztítást okozhat

Olvasási idő kb. 2 perc

Nagy pusztítást végeznek az elszaporodó mezei pockok a földeken, mielőbbi intézkedést sürget a kártevők ellen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az aratást követően a mezei pocokfertőzés alakulása fokozott figyelmet igényel. Ebben az időszakban ugyanis a learatott gabona- és repcetáblákról a rágcsálók a közeli, zöld növényzettel borított területekre kezdenek áttelepülni. A meleg őszi időjárás kedvező a kártevő számára, és nagyban hozzájárul a pockok elszaporodásához – figyelmeztet a Nébih.

A pocokinvázó jelentős károkat és pusztítást okoz a gazdaságban

Időszerűvé vált a learatott táblákon, valamint azok környezetében (például árokparton, mezővédő erdősávban) a mezei pocok népességének felmérése. A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra.

Idézőjel ikon

Ha elszaporodnak, akár milliós károkat okozhatnak ezek az állatok. A pocokállomány időben végzett gyérítésével azonban csökkenthető az őszi kártétel.

Ehhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll. Ugyanakkor nem lenne szabad ész nélkül irtani a pockokat, hiszen az ökológiai egyensúly fenntartása miatt fontosak, a túlzott elszaporodásukat azonban meg kell akadályozni.

A pocok kártevő, ha elszaporodik, hatalmas pusztítást végez
Fotó: CreativeNature_nl / Getty Images Hungary

A környezetre való nyomást figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése. Hiszen a vegyszerekkel történő védekezésnél arra is figyelni kell, hogy a mezei pocok más vadon élő állatok (ölyvek, baglyok, rókák) fontos táplálékforrásai. Ezért

Idézőjel ikon

először fizikai akadályokkal próbáljuk meg a pockokat távoltartani.

A túlszaporodás szakaszában azonban a természetes populációszabályozás már nem elég a kártevőkkel szemben. A késve megtett védekezés gyakorlatilag hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.

A kémiai beavatkozás 3-5 lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. A készítmények a lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik. A Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítményekről a Nébih pontosan rendelkezik. A szabadforgalmú Delu és Detia Carb azonban kizárólag riasztó hatással rendelkezik, ezért ezek egész évben használhatók.

Szükséghelyzeti felhasználásra szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken alkalmazhatóak a klórfacinon hatóanyagú rágcsálóirtó szerek. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatók.

Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott még a kezelés előtt el kell távolítani a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Lontai Ildikó
Lontai Ildikó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.