Ez volt az ókor Super Bowlja

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mint manapság a Super Bowl, legalább annyira népszerűek lehettek az ókorban Róma egyik legikonikusabb nevezetességében, a Colosseumban zajló gladiátorharcok.

Évente több millió látogatót vonz a Colosseum, ahol visszaléphetünk az időben, és elképzelhetjük, milyen volt ott az élet, és főleg a halál az ókori rómaiak számára. Nem biztos, hogy sikerülni fog, mert a Colosseum annyi vérontást és pusztítást látott, melyet elképzelni nem tudunk. Mutatunk 7 tényt, melyek mindezt igazolják.

1. Rendkívül szervezettek voltak a gladiátorcsaták 

A harcosokat méretük, korábbi eredményeik, képzettségi szintjük, harci stílusuk és több éves tapasztalatuk alapján párosították össze egymással harcolni. A rabszolgákból, bűnözőkből, volt katonákból, hadifoglyokból és időnként önkéntesből álló gladiátorcsapat büszke volt arra, amit csinált.

A harcosokat az aréna alatt tartották alagutakban, miközben a nézők sorra érkeztek, amint kinyitott a Colosseum, és várták az összecsapások kezdetét. 

2. A legnépszerűbb szórakozási forma volt

Míg manapság futball-, kosár-, tenisz- és egyéb versenyek nézésével töltjük időnk egy részét igény szerint, az ókori rómaiak a Colosseumba jártak, és nemcsak megnézték a küzdelmeket, hanem fogadásokat is kötöttek rájuk.

A gladiátorok ádáz küzdelmet vívtak a Colosseum falai között
Fotó: peepo / Getty Images Hungary

A Colosseum több mint 50 000 néző befogadására alkalmas, és gyakran teltházas volt. Az ülések szekciókra voltak osztva attól függően, hogy ki melyik osztályba tartozott – természetesen minél gazdagabb volt valaki, annál jobb helyre ülhetett. Ez nem azért volt, mert többet fizetett az ülésért, mert a belépés a Colosseumba teljesen ingyenes volt, hanem hierarchia alapján történt. Órák teltek el a küzdelmek nézésével, és az eseményeken gyakran ingyen ételt szolgáltak fel.

3. Alaposan kiképezték a gladiátorokat

A tét rendkívül nagy volt egy gladiátorcsatában – szó szerint élet vagy halál –, ezért a gladiátoroknak nagyon jól képzettnek kellett lenniük. Toborzásukkor felmérték őket, és még orvosi vizsgálaton is részt kellett venniük, majd megkezdték a kiképzésüket. Az oktatást gyakran egy idős gladiátor tartotta, aki, mivel túlélt minden csatát, amelyben részt vett, nyilvánvalóan nagyon rutinos is volt. A kiképzést fakardokkal kezdték, hogy biztonságosabbá tegyék, és különböző harci stílusokat tanultak a jelöltek, különböző fegyvereket és techinkákat leshettek el. Sokféle fegyvert kellett megismerniük, ezek között voltak kardok, háromágú szigonyok, lándzsák, hálók és íjak, nyilak is. A harcosoknak természetesen  rendkívüli fizikai állapotban kellett lenniük.

4. Magas volt halálos áldozatok száma

Ahogy az várható volt, sok haláleset történt a Colosseumban. Szórakozásra használták, az ádáz küzdelmekben való gyönyörködésre, mindeközben a becslések szerint 400 000 ember halt meg ennek a különleges amfiteátrumnak a falai között. 

5. A gladiátoroknak "meg kellett tanulniuk" meghalni

A gladiátorképzés nem csak a harci kiképzésikg terjedt, meg kellett tanulniuk a helyes elhalálozási módot is. Természetesen félelmet nem mutatva kellett távozniuk az élők soraiból, a végsőkig tartó küzdelem után. A bátorság fontos volt egy gladiátor számára, hiszen ezt várták tőlük a nézők, amikor részt vettek a harcban, melynek végén a vesztes gladiátoroknak becsülettel kellett meghalniuk.

Sokan életüket vesztették a Colosseum falai között
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

6. Az állatok is elpusztultak

De nem csak embereket öltek meg a Colosseumban. Körülbelül 1 000 000 állat pusztult el az amfiteátrumi csaták ideje alatt. Az amfiteátrumokban űztek egy úgynevezett venatio nevű sportot, amely szó szerint vadászatnak felel meg. Ez magában foglalta vadon élő állatok vadászatát és leölését, amely gyakran a délutáni gladiátorcsaták előtt zajlott.

Az állatokat a Római Birodalom távoli sarkaiból szerezték be: ez már önmagában a birodalom gazdagságának megnyilvánulása volt, ami által lehetővé tették a korabeli emberek számára, hogy olyan egzotikus állatokat lássanak, amelyeket egyébként soha nem láthattak volna.

Közéjük tartoztak a krokodilok, elefántok, leopárdok, medvék, tigrisek, vízilovak, vadkecskék, vaddisznók, oroszlánok és szarvasok is. 

7. Néha az állatok is öltek embereket 

Legtöbbször, különösen ezeken a vadászati eseményeken az állatok voltak az áldozatok. De néha fordítva is történt ilyen, amikor az emberek nem bírtak az állatok erejével, és egyszerűen nem sikerült sikeresen levadászni őket. Máskor pedig állatokat használtak a kivégzés eszközeként olyan elítélt római polgárok esetében, akik történetesen alacsonyabb osztálybeliek voltak. Olyankor a foglyot egyedül hagyták az aréna ringjében egy vagy több vadállattal. Természetesen ez egy különösen gonosz módszer volt a kiszabott büntetés végrehajtására, amelyet nagy érdeklődéssel figyelt a Colosseum közönsége.

Az ókori Rómában szabadidővel rendelkező jómódú nők kedvtelésből végeztek edzéseket, de voltak akik gladiátornak álltak. Róluk olvashatsz ebben a cikkben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Cserháti Szilvia
Cserháti Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.