Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint manapság a Super Bowl, legalább annyira népszerűek lehettek az ókorban Róma egyik legikonikusabb nevezetességében, a Colosseumban zajló gladiátorharcok.
Évente több millió látogatót vonz a Colosseum, ahol visszaléphetünk az időben, és elképzelhetjük, milyen volt ott az élet, és főleg a halál az ókori rómaiak számára. Nem biztos, hogy sikerülni fog, mert a Colosseum annyi vérontást és pusztítást látott, melyet elképzelni nem tudunk. Mutatunk 7 tényt, melyek mindezt igazolják.
1. Rendkívül szervezettek voltak a gladiátorcsaták
A harcosokat méretük, korábbi eredményeik, képzettségi szintjük, harci stílusuk és több éves tapasztalatuk alapján párosították össze egymással harcolni. A rabszolgákból, bűnözőkből, volt katonákból, hadifoglyokból és időnként önkéntesből álló gladiátorcsapat büszke volt arra, amit csinált.
A harcosokat az aréna alatt tartották alagutakban, miközben a nézők sorra érkeztek, amint kinyitott a Colosseum, és várták az összecsapások kezdetét.
2. A legnépszerűbb szórakozási forma volt
Míg manapság futball-, kosár-, tenisz- és egyéb versenyek nézésével töltjük időnk egy részét igény szerint, az ókori rómaiak a Colosseumba jártak, és nemcsak megnézték a küzdelmeket, hanem fogadásokat is kötöttek rájuk.
A Colosseum több mint 50 000 néző befogadására alkalmas, és gyakran teltházas volt. Az ülések szekciókra voltak osztva attól függően, hogy ki melyik osztályba tartozott – természetesen minél gazdagabb volt valaki, annál jobb helyre ülhetett. Ez nem azért volt, mert többet fizetett az ülésért, mert a belépés a Colosseumba teljesen ingyenes volt, hanem hierarchia alapján történt. Órák teltek el a küzdelmek nézésével, és az eseményeken gyakran ingyen ételt szolgáltak fel.
3. Alaposan kiképezték a gladiátorokat
A tét rendkívül nagy volt egy gladiátorcsatában – szó szerint élet vagy halál –, ezért a gladiátoroknak nagyon jól képzettnek kellett lenniük. Toborzásukkor felmérték őket, és még orvosi vizsgálaton is részt kellett venniük, majd megkezdték a kiképzésüket. Az oktatást gyakran egy idős gladiátor tartotta, aki, mivel túlélt minden csatát, amelyben részt vett, nyilvánvalóan nagyon rutinos is volt. A kiképzést fakardokkal kezdték, hogy biztonságosabbá tegyék, és különböző harci stílusokat tanultak a jelöltek, különböző fegyvereket és techinkákat leshettek el. Sokféle fegyvert kellett megismerniük, ezek között voltak kardok, háromágú szigonyok, lándzsák, hálók és íjak, nyilak is. A harcosoknak természetesen rendkívüli fizikai állapotban kellett lenniük.
4. Magas volt halálos áldozatok száma
Ahogy az várható volt, sok haláleset történt a Colosseumban. Szórakozásra használták, az ádáz küzdelmekben való gyönyörködésre, mindeközben a becslések szerint 400 000 ember halt meg ennek a különleges amfiteátrumnak a falai között.
5. A gladiátoroknak "meg kellett tanulniuk" meghalni
A gladiátorképzés nem csak a harci kiképzésikg terjedt, meg kellett tanulniuk a helyes elhalálozási módot is. Természetesen félelmet nem mutatva kellett távozniuk az élők soraiból, a végsőkig tartó küzdelem után. A bátorság fontos volt egy gladiátor számára, hiszen ezt várták tőlük a nézők, amikor részt vettek a harcban, melynek végén a vesztes gladiátoroknak becsülettel kellett meghalniuk.
6. Az állatok is elpusztultak
De nem csak embereket öltek meg a Colosseumban. Körülbelül 1 000 000 állat pusztult el az amfiteátrumi csaták ideje alatt. Az amfiteátrumokban űztek egy úgynevezett venatio nevű sportot, amely szó szerint vadászatnak felel meg. Ez magában foglalta vadon élő állatok vadászatát és leölését, amely gyakran a délutáni gladiátorcsaták előtt zajlott.
Az állatokat a Római Birodalom távoli sarkaiból szerezték be: ez már önmagában a birodalom gazdagságának megnyilvánulása volt, ami által lehetővé tették a korabeli emberek számára, hogy olyan egzotikus állatokat lássanak, amelyeket egyébként soha nem láthattak volna.
Közéjük tartoztak a krokodilok, elefántok, leopárdok, medvék, tigrisek, vízilovak, vadkecskék, vaddisznók, oroszlánok és szarvasok is.
7. Néha az állatok is öltek embereket
Legtöbbször, különösen ezeken a vadászati eseményeken az állatok voltak az áldozatok. De néha fordítva is történt ilyen, amikor az emberek nem bírtak az állatok erejével, és egyszerűen nem sikerült sikeresen levadászni őket. Máskor pedig állatokat használtak a kivégzés eszközeként olyan elítélt római polgárok esetében, akik történetesen alacsonyabb osztálybeliek voltak. Olyankor a foglyot egyedül hagyták az aréna ringjében egy vagy több vadállattal. Természetesen ez egy különösen gonosz módszer volt a kiszabott büntetés végrehajtására, amelyet nagy érdeklődéssel figyelt a Colosseum közönsége.
Az ókori Rómában szabadidővel rendelkező jómódú nők kedvtelésből végeztek edzéseket, de voltak akik gladiátornak álltak. Róluk olvashatsz ebben a cikkben.
