Fürdőruhák a múlt századból: így strandoltunk anno

Olvasási idő kb. 2 perc

A fürdőruhadivat hatalmas változáson ment át a 20. század első évtizedei óta: amennyi anyagból anno egyetlen dresszt megvarrtak, abból egy teljes családnak jut ma fürdőruha a strandra.

A korai fürdőruhadivat szinte egyetlen célja az volt, hogy decens viseletet biztosítson azoknak, akik a habokba csobbantak. Nemcsak a nők, de a férfiak esetében is sokkal nagyobb bőrfelületet takaró darabokat készítettek, egy nő örülhetett, hogy legalább nem kellett már harisnyaszerűen a lábát fedő textilréteget is magára húznia.

A legelső fürdőruhák ugyanis meglehetősen kellemetlen viseletet nyújtottak: még a vízben való szabad mozgást is ellehetetlenítették, nem csoda, hogy korábban inkább a meztelen megmártózást keresték fürdőgépek segítségével. A 18. századi szerkezetek ideje ugyanakkor lejárt, már nem volt más lehetőség, mint válogatni az elérhető fürdőruhák választékából.

Kattints a képre és nyílik a galéria!

Galéria ikon

9

Galéria: Fürdőruhák a múlt századból: így strandoltunk anno
Fotó: Kanyó Béla / FORTEPAN

A fürdőruha ekkor minden volt, csak kellemes viselet nem

A múlt század elején leginkább matrózblúzra és rövidnadrágra emlékeztető, egybevarrt kis dresszekben nyílt a nőknek lehetősége a vízparti semmittevésre – valószínűleg ez így is meglehetősen kellemetlen élmény volt, hiszen 

technikai anyagok híján ezek nedvesen súlyosan rátapadhattak a testükre, tényleg ellehetetlenítve azt, hogy legalább egy kicsit élvezhessék a víz közelségét.

Ahogyan az idő telt, meglepően gyorsan kezdett el csökkenni a testet fedő textil mennyisége, nagyjából a század közepére pedig már egészen viselhető, olykor a mai divatnak is megfelelő szabást idéző fürdőruhák kerültek ki a szabók keze közül. 1946-ban aztán megjelent az a fazon, amelyet korábban biztosan erkölcstelenség vádjával illettek volna: ha a bikinire tippelsz, eltaláltad. Ez aztán áttört egy gátat, de közben arra is rájöttek a gyártók és a nők is, hogy az egyrészes fazon sem azt jelenti, hogy szűziesen zárdai jelleget ölt majd a viselet.

A divaton túl is akadnak szempontok a strandon

Mára gyakorlatilag nem tudnál elképzelni olyan fürdőruhafazont, amely nem létezik: kacér egyrészesek és egészen decens bikinik egyaránt vannak a kínálatban, ráadásul megszülettek azok a gyorsan száradó, technikai anyagok, amelyek használatával a fürdőruha viselése nem kellemetlen azután sem, hogy kiléptél a medencéből. (Persze azért még mindig azt ajánljuk, hogy cseréld szárazra a nedveset, amint csak lehet.)

Idézőjel ikon

A fürdőruhák ma már abban is segíthetik viselőjüket, hogy gyorsabban ússzon, de anyaguk akár napvédelmet is nyújthat már önmagában.

Gyakorlatilag nem maradt tabu: innen érdemes igazán visszatekinteni erre a régi világra.

Ha szívesen nézegetnél a régi idők dunai fürdőzéséről is képeket, ezt a cikkünket ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!