Fürdőruhák a múlt századból: így strandoltunk anno

Olvasási idő kb. 2 perc

A fürdőruhadivat hatalmas változáson ment át a 20. század első évtizedei óta: amennyi anyagból anno egyetlen dresszt megvarrtak, abból egy teljes családnak jut ma fürdőruha a strandra.

A korai fürdőruhadivat szinte egyetlen célja az volt, hogy decens viseletet biztosítson azoknak, akik a habokba csobbantak. Nemcsak a nők, de a férfiak esetében is sokkal nagyobb bőrfelületet takaró darabokat készítettek, egy nő örülhetett, hogy legalább nem kellett már harisnyaszerűen a lábát fedő textilréteget is magára húznia.

A legelső fürdőruhák ugyanis meglehetősen kellemetlen viseletet nyújtottak: még a vízben való szabad mozgást is ellehetetlenítették, nem csoda, hogy korábban inkább a meztelen megmártózást keresték fürdőgépek segítségével. A 18. századi szerkezetek ideje ugyanakkor lejárt, már nem volt más lehetőség, mint válogatni az elérhető fürdőruhák választékából.

Kattints a képre és nyílik a galéria!

Galéria ikon

9

Galéria: Fürdőruhák a múlt századból: így strandoltunk anno
Fotó: Kanyó Béla / FORTEPAN

A fürdőruha ekkor minden volt, csak kellemes viselet nem

A múlt század elején leginkább matrózblúzra és rövidnadrágra emlékeztető, egybevarrt kis dresszekben nyílt a nőknek lehetősége a vízparti semmittevésre – valószínűleg ez így is meglehetősen kellemetlen élmény volt, hiszen 

technikai anyagok híján ezek nedvesen súlyosan rátapadhattak a testükre, tényleg ellehetetlenítve azt, hogy legalább egy kicsit élvezhessék a víz közelségét.

Ahogyan az idő telt, meglepően gyorsan kezdett el csökkenni a testet fedő textil mennyisége, nagyjából a század közepére pedig már egészen viselhető, olykor a mai divatnak is megfelelő szabást idéző fürdőruhák kerültek ki a szabók keze közül. 1946-ban aztán megjelent az a fazon, amelyet korábban biztosan erkölcstelenség vádjával illettek volna: ha a bikinire tippelsz, eltaláltad. Ez aztán áttört egy gátat, de közben arra is rájöttek a gyártók és a nők is, hogy az egyrészes fazon sem azt jelenti, hogy szűziesen zárdai jelleget ölt majd a viselet.

A divaton túl is akadnak szempontok a strandon

Mára gyakorlatilag nem tudnál elképzelni olyan fürdőruhafazont, amely nem létezik: kacér egyrészesek és egészen decens bikinik egyaránt vannak a kínálatban, ráadásul megszülettek azok a gyorsan száradó, technikai anyagok, amelyek használatával a fürdőruha viselése nem kellemetlen azután sem, hogy kiléptél a medencéből. (Persze azért még mindig azt ajánljuk, hogy cseréld szárazra a nedveset, amint csak lehet.)

Idézőjel ikon

A fürdőruhák ma már abban is segíthetik viselőjüket, hogy gyorsabban ússzon, de anyaguk akár napvédelmet is nyújthat már önmagában.

Gyakorlatilag nem maradt tabu: innen érdemes igazán visszatekinteni erre a régi világra.

Ha szívesen nézegetnél a régi idők dunai fürdőzéséről is képeket, ezt a cikkünket ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.