Balatoni angolnákat vizsgálnak a magyar kutatók: a különös külsejű vízi lényeket egy parazita támadja, szaporodni a tóban nem képesek, mégis ott vannak legnagyobb állóvizünkben.
Nincs a Balaton vizében élő angolnákéhoz hasonló halállomány a világon. A legtöbben azt hiszik, ez a faj kipusztult a tóból, pedig nem: a szakemberek napjainkban is komoly kutatómunkát végeznek a halakon.
Az angolnát még az is megismeri, aki nem ért a halakhoz: a hosszúkás testű, kígyószerű állat bár Magyarországon őshonos, a Balatonba mégis betelepített fajként került. Többféle szempontból is különleges halfajta, ugyanis a szaporodásához akár 6-8000 kilométert is vándorolnia kell, ívásra ugyanis csak sós vízben képes.
A magyar vizekben őshonos az angolna
Ugyan a Balaton vizébe tömegével csak az 1960-as években telepítették be, azonban már az előző évszázadban is több ízben fogtak ki a tóba vélhetően a Sió-csatornán keresztül a Dunából átjutott példányokat.
Az 1960-as években könnyű kifoghatósága és ízletes húsa volt az elsődleges oka annak, hogy 83 millió angolnalárvát telepítettek a tó vizébe.
A szakemberek ekkoriban úgy vélték, hogy alig tíz százalékuk éli túl majd a műveletet, megdöbbentő módon azonban ennél sokkal nagyobb számban maradtak életben a magyar tenger vizében.
Olyannyira elszaporodtak, hogy az őshonos halfajok mennyiségét is befolyásolták, ráadásul ikrákkal táplálkoznak. Végül 1991-ben tömeges pusztulásnak indultak, ami stabilizálta a tó élővilágának egyensúlyát.
Mivel számuk akkoriban komolyan lecsökkent, sokan azt hiszik, végleg kihalt a faj a Balatonból, azonban még a múlt héten is fogtak ki onnan angolnát. Egy kutatócsoport folyamatosan vizsgálja a balatoni angolnapopulációt.
Nincs a világon még egy olyan hely, ahol ennyi idős példányok élnének változatlan körülmények között,
hiszen az angolnák máshol folyamatosan vándorolnak. A Balatonba utoljára a kilencvenes évek elején került angolnaivadék, de élnek akár 40 éves példányok is a tó vizében. Mivel szaporodni itt nem tudnak, máig a hatvanas-kilencvenes évek közti időszakban betelepített példányok úszkálnak a Balaton vizében.
Egy parazita miatt pusztultak el tömegével
Egy úszóhólyagot károsító parazita 1991-ben nagy angolnapusztulást okozott: a kártevő ma is jelen van a balatoni angolnákban és hatalmas károkat okoz az úszóképességükben. Egy-egy angolna úszóhólyagjában akár száznál is több féreg fejlődhet ki, van, amelyik 3 centisre is megnő.
Apró érdekesség, de ez a kártevő volt az oka annak, hogy korábban azt hitték, elevenszülő a hal.
A paraziták jelenléte miatt az érintett állatok még akkor sem tudnak elvándorolni a Sargasso-tengerig, hogy ott szaporodhassanak, ha átjutnak a Sió-csatornán, hiszen az élősködő úszóképességüket is befolyásolja.
A kutatók számára napjainkban igencsak fontos a balatoni angolnaállomány, ugyanis a betegség nemcsak a hazai, de a külföldi angolnafajokat is megtámadja. A külföldi, vándorlásképes példányokkal ellentétben egy helyen élnek évtizedek óta, ezért olyan vizsgálatokat is végezhetnek rajtuk, ami máshol nem volna lehetséges. A magyar halbiológusok jelenleg a parazita ivarérésre gyakorolt hatását és a még életben lévő példányokimmunválaszát is kutatják.
