Lendva hófehér várát már messziről látni, ha Szlovéniába visz az utunk, és átsuhanunk az országhatáron. A takaros kis városkában magyar emlékek sorával találkozhatunk, a központban lévő régi fagylaltozó albán tulajdonosa pedig vígan szolgálja ki magyar nyelven az arra tévedő hazánk fiait.
A város központjában lévő, Makovecz Imre által tervezett kultúrpalota, a Bánffy Központ, a város szépen megőrzött műemlékei élénk magyar kulturális jelenlétet sugallnak. A lendvai vár nincs messze a városközponttól, cserébe elég meredeken van, tökéletes bemelegítés egy szlovén körúthoz. De ha a település legendás alakjával akarunk találkozni, akkor bizony fel kell kaptatni a lendvai szőlőhegyre, és meg kell őt látogatni lakhelyén, a Szentháromság-kápolnában. Az 1728-ban épült kápolnában őrzik ugyanis Hadik (II.) Mihály múmiáját, amelyhez több legenda is köthető.
Egy magyar katonacsalád emlékezete
A Hadik családnév ismerős lehet, főleg a történelmi filmek kedvelőinek, vagy azoknak, akiknek közük volt a Kapisztrán tér melletti lovasszobor lovához, melynek bizonyos alkatrészei egy helyi szokás folytán jóval fényesebbek, mint a szobor többi része: helyi diákok ugyanis vizsgára készülve a termékenység szimbólumaként is funkcionáló tojásokat fényesre szidolozzák a jobb teljesítmény reményében. A pogány szertartás működhet, mert olyan sokan igyekeztek hódolni e babonás szokásnak, hogy a helyi önkormányzat kénytelen volt komoly intézkedéseket hozni a szobor fizikai és erkölcsi integritásának védelmében.
De ne kanyarodjunk el ennyire a témától. Annak a Hadik Andrásnak a szobráról és rokonságáról van most szó, aki katonái élén bevette Berlint, a császári fősereg ideiglenes fővezére is volt, és aki hősies tetteiért megkapta a Mária Terézia Rend nagykeresztjét. Hőstettei még a filmeseket is megihlették, a Hadik című film az ő életét örökíti meg. Akiről viszont cikkünk szól, az Hadik András szintén jeles katona édesapja.
A magyar nemes, aki III. Károlyért az életét adta
Hadik (II.) Mihály édesapja (Hadik I. Mihály) felvidéken, Trencsén vármegyében volt földbirtokos, aki a törökök elleni küzdelemben halt meg 1680-ban. Hadik (II.) Mihályt ez nem tántorította el a katonai szolgálattól. Mint az dr. Bedécs Gyula Magyar emlékek és látnivalók. Szlovénia, Isonzó, Doberdó c. könyvéből is kiderül, apród évei után tiszti rangot szerzett a Nádasdy-ezredben, sőt szolgálataiért III. Károlytól nemességet is kapott, szép címerrel, ami egy oroszlánt ábrázol, amint az egy levágott török fejet cibál. Csakhogy Hadik (II.) Mihályt is elérte a végzet, és a hagyomány szerint egy franciák elleni csata során III. Károlyt védve, a fejére kapott végzetes kardvágás következtében hunyt el valamivel később „szívszélhűdésben”. Testét a lendvai szőlőhegyen lévő Szentháromság-kápolnában helyezték (mondanám, hogy örök nyugalomra, de sok nyugta nem volt szegénynek) el.
Hadik Mihály halálában: egy magyar múmia legendája
Csakhogy Hadik Mihály teste nem adta meg magát az enyészetnek (ennek okát abban látják a kutatók, hogy a mészkőből épített, huzatos, száraz kripta balzsamozás nélkül is konzerválta a szöveteket). Csakhogy erre jóval később, a kápolna felújításánál derült fény. Dervarics Kálmán, a vidék ismert helytörténésze jegyzi azt a legendát, miszerint a felújítást végző munkások éppen a fák árnyékában hűsöltek délidőben, amikor a nekik segédkező lányok lelopóztak a kriptába, és elkezdték felfeszegetni az ott található koporsókat (ékszerek reményében). Ekkor leltek rá Hadik testére is. A rémülettől a lányok kifutottak a kápolnából anélkül, hogy szóltak volna a kőműveseknek. Az egyik „furfangos leány” viszont visszalopózott, a mumifikálódott testet hátára vette, felcipelte a szószékre, és ott hagyta. Mikor az egyik kőműves a sziesztából visszatérve felment a szószékre, hogy folytassa a munkát, annyira megrémült a holtesttől, hogy legurult a lépcsőn.
A dolognak hamar híre ment, a környékbeliek pedig odasereglettek, hogy megtekintsék a csodát. Hadik Mihály tetteinél fogva már korábban nagy tiszteletet vívott ki magának, ez a tisztelet csodálattá nemesült a természetfeletti konzerválódás következtében, sőt, idővel még a szentté avatás lehetősége is felmerült a helyiek körében. Ha a szentté avatás nem is történt meg ez idáig, a tetem közszemlére tételét sikerült kijárni a vonakodó plébánosnál, aki a holtakat leginkább a nekik szánt kriptában tudta volna. Hadik (II.) Mihály mumifikálódott testét, amit üvegkoporsóban a kápolna kórusa alatt helyeztek el, mind a mai napig megtekinthetik az arra látogatók.
Látnivalók a magyar múmián kívül
Senki ne lepődjön meg, a koporsóban mérőeszközöket helyeztek el, amelyek a maradványok állapotát hivatottak monitorozni. Ha körbenézünk a kápolna belsejében, akkor régi lendvai és környékbeli családok márvány emléktábláit csodálhatjuk meg, a kápolnán kívül, a temető régi sírkövei közül pedig lenyűgöző kilátás nyílik a hegyek lábánál csendesen pihenő kisvárosra.
Szeretnéd tudni, miért nem tárták még fel a terrakotta hadseregéről híres kínai császár sírját? Olvass minket tovább!
