Így gyógyítottak bennünket a múlt században – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc

Gyerekkorunk orvosi rendelőinek az illatát talán a mai napig fel tudjuk idézni. Látjuk azt is, miként változott Magyarországon a gyógyítás, más, sokkal fejlettebb módszerekkel dolgoznak a mai orvosok. De ugorjunk vissza egy kicsit távolabb is az időben!

Tudtad-e, hogy az első hazai kórház nem Budapesten, hanem Egerben épült? Ez volt a mostani Markhot Ferenc Kórház elődje, amely az irgalmas rend működtetésében 1727-ben hatvan kórházi ággyal kezdte meg működését, az építkezést azonban csak húsz évvel később, 1748-ban fejezték be.

Az intézményben a megnyitás évének augusztusa és 1728 februárja között összesen 25 beteget kezeltek.

A kórtermek ekkor már 26 ágyasak voltak, de az extra jelzéssel ellátott, kisebb kórterembe csupán három ágyat tettek, sőt, a mentális betegek elhelyezését is külön helyiségben tudták megoldani. 

Kórházak és orvosok Magyarországon

1867-ben hazánkban már 44 kórházat tartottak nyilván, amelyek száma 1915-re 427-re nőtt. Könyvtári források szerint 1914-ben Magyarország akkori területén

Idézőjel ikon

5475 orvos és 98 sebész dolgozott, és az 1307 községi és körorvosi állás közül csupán 58 volt betöltetlen.

A bábák száma ebben az évben elérte a 13 565-öt, a gyógyszerészeké pedig az 1836-ot, a 427 kórházban pedig összesen 40 836 betegágy kapott helyet, a járványkórházak pedig 12 470 ággyal működtek.

Az ország területén akkor 2183 gyógyszertár és 230 gyógyfürdő is működött. 

A további bővülésnek nem tett jót az első világháború és az azt lezáró trianoni békeszerződés, amely hatására 183-ra csökkent a kórházak száma. Hazánk egészségügyére súlyos csapást mért a második világháború is.

Az egészségügy múltja képekben

A múlt század „korai” egészségügyét, a kórházi, valamint a rendelői körülményeket már nem láthattuk saját szemünkkel, a gyógyítás akkori körülményei csupán a filmekben köszönnek vissza. Ám szerencsénkre megannyi felvétel maradt ránk a múltból, amelyek által igazi időutazásban lehet részünk.

Ennek igen kicsiny részét most láthatod is galériánkban, amely a képre kattintva máris megnyílik.

Galéria ikon

15

Galéria: Így gyógyítottak bennünket a múlt században
Fotó: POTE / FORTEPAN

Ha még szeretnél egy kicsit a múltban maradni, mutatunk egy másik galériát is, amelyben a szocialista lakásokról készült felvételeket gyűjtöttük egy csokorba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.