Itt a nagy vármegyekvíz: tudod, melyik várost hol találod?

Olvasási idő kb. 1 perc

A vaktérképen egy városra rábökni egyszerűbb, mint azt is tudni, melyik város melyik vármegyénkben található. Ha neked az utóbbi is megy, ez a te kvízed!

A feladat nem bonyolult: mondunk egy várost, jelöld a vármegyét. Vagy mégis nehéz lenne? Mindjárt kiderül. Az értékelésért görgess lejjebb!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Paks melyik vármegye része?
Tolna
Fejér
Hajdú-Bihar
2. kérdés
Pápa melyik vármegyében van?
Veszprém
Somogy
Baranya
3. kérdés
Kalocsa hol fekszik?
Csongrád-Csanád
Nógrád
Bács-Kiskun
4. kérdés
Berettyóújfalu milyen vármegye?
Tolna
Hajdú-Bihar
Borsod-Abaúj-Zemplén
5. kérdés
Zalakaros milyen vármegye?
Zala
Vas
Tolna
6. kérdés
Dunaújváros melyik vármegye része?
Fejér
Pest
Győr-Moson-Sopron
7. kérdés
Harkány ebben a vármegyében van:
Jász-Nagykun-Szolnok
Baranya
Pest
8. kérdés
Sárvár milyen vármegye?
Heves
Tolna
Vas
9. kérdés
Kőszeget itt találod:
Somogy vármegye
Vas vármegye
Heves vármegye
10. kérdés
Orosháza milyen vármegye?
Zala
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Békés
/ találat - ez %
Összes kvíz

Értékelés:

0–4 pont: Nem a földrajz vagy legalábbis nem a vármegyék az erősséged, igaz?

5–7 pont: Nem volt azért olyan egyszerű ez a kvíz, így ez az eredmény is nagyszerűnek számít.

8–10 pont: Gratulálunk, nagyszerű teljesítmény!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?