A volt keleti blokk közép-európai fővárosai őszi, téli és tavaszi hosszú hétvégékre is népszerű választást jelentenek az utazóknak. A kis ékszerdobozok közül Prága és Budapest egymás nagy riválisai lettek. A cseh főváros talán a magyarnál is ismertebb a turisták körében, pedig onnan is távoznak elégedetlenül nem is kevesen. De akkor pláne mit tudhat Prága, amit a mi fővárosunk nem?
Egy földrajztanárom egyszer azt mondta: „Budapest sok olyan adottsággal bír, melyekből egy-kettő is egy város dicsőségére válna: folyó, hidak, sziget, sík és dombvidék, komoly kulturális és történelmi örökség és jeles építészeti alkotások.” Ezek többsége ugyan Prágára is igaz, talán mégsem csak az elfogultság mondatja velünk, hogy
Budapest legalább olyan vonzó úti cél, mint a cseh főváros.
Ezt tudja Prága és ezt Budapest
2021-es adatok szerint Olaszország és Franciaország volt 2021-ben Európa két legnépszerűbb úti célja több mint 5 millió vendégférőhellyel. A harmadik és negyedik, továbbra is előkelő helyet a listán Spanyolország és Németország tudhatta magáénak 3,5 millió körüli kapacitásával.
Ezen a listán Magyarország csak a 18. pozíció betöltésére elegendő vendégággyal bírt, Csehország ugyanakkor jóval előrébb, a lista 11. helyén végzett.
Nekünk Románia és Bulgária a nagyságrendi vetélytársunk ennek az évnek az adatai alapján.
Fővárosunk látogatottsága ugyan emelkedő tendenciát mutat, de az (elfogultság nélkül is) indokolatlanul nagy különbség még mindig fájó. A 2018-as évben a Budapestre látogató 3,8 millió turista a leglátogatottabb városok top 100-as listájának 62. helyére volt elég, míg Prága ehhez képest megdöbbentően előkelő helyen, a 22.-en végzett.
Később Prágában még tovább nőtt a látogatók száma. 2022-ről 2023-ra 90 százalékkal nőtt a látogatók száma. A vizsgált időszakban a Prágában eltöltött 10 millió vendégéjszakát nagyságrendileg 3,8 millió utazó tette ki, akik közül 1,7 millióan külföldről, főként Németországból, Szlovákiából és Lengyelországból érkeztek.
Statisztika a realitással szemben
Az impozáns cseh mutatók ellenére amikor e cikk elkészítéséhez prágai élmények után érdeklődtünk, meglepetésünkre kiderült, a legtöbb át- és túlélő bizony kétes megítélésű élményekkel tért haza prágai kiruccanásáról. Íme:
Zsolt (43):
A bakancslistámon lévő, nem is távoli Prágába már régóta készültünk. Akkor még nem sejtettük, hogy az első pénzváltó majd arcátlanul komoly összeggel toldja meg a váltási díjat. A szállodai reggeli vicc volt, ahol a főtt vagy lágytojást még hírből sem ismerték, a belvárosi parkolóban a tiltó jelzést viszont annál ügyesebben rejtették, ha nem is véka alá, de legalábbis egy fa mögé.
Anna (35):
A belvárosi étteremben, ahová ebédelni mentünk, az utcai behívó táblán feltüntetetthez képest a csülök ára fizetéskor már teljesen más volt, és nem kevesebb! Ezt azzal magyarázták, hogy a csülök mellett, a tányérra pöttyintett mustár és szósz árát a csülök eredetileg nem tartalmazta, ahogy a mellé fogyasztott kenyerét és köretét sem. Ezért már meg sem lepődtünk az esti sörözésnél, hogy a kikészített kis perecekről nyilvántartást vezettek, és miden elfogyasztott darabért a végén borsos árat számoltak fel.
Szabolcs (44):
Prága a főpályaudvarra való megérkezéstől úgy festett, mint Budapest, nagyon hasonló karakterű város, az emberek, a boltok, az épületek, az atmoszféra. A különbség az óvárosban kezd megmutatkozni, nekik ott vannak a Roxfortot idéző, égbe szökő tornyú épületeik, jót tett a helynek, hogy a törökök nem voltak 150 évig jelen. Meseszerű az a rész. Mondjuk, az óváros főterén a drága rántott hús ehetetlen volt, és az otthagyott kajánál nem azt kérdezte a fizetőpincér, hogy nem ízlett? Hanem hogy borravalót szeretnék-e adni?
Amúgy meg a közterületek tisztasága mutat helyi sajátosságot.
Az aluljárók, beugrók sajátos szaga valószínűleg a nagy mennyiségű kivizelt sörről árulkodik. De a metrópótlóbuszt amúgy jobban kitáblázták, könnyebb és gyorsabb volt a közlekedés vele, mint itt. Viszont a siklónál a jegyellenőr hölgy minden kedvességet nélkülöző stílusa egy kellemes BKV-s utazás élményét idézte fel. A villamoson a spontán jegyellenőrzésnél nem karszalaggal léptek felénk váratlanul, hanem egy jelvényt mutatva, mintha az FBI-t egy focicsapattal keresztezték volna, ez menőbb volt. Károly híd?
Tök jó nyüzsgés, zenészek, árusok. És túl sok turista, dög meleg, sehol egy árnyék. És a túloldalon a világ legaljasabb pénzváltója.
Vajon hol szúrjuk el?
A várost ajánló honlapok tekintetében még jól állunk, ebben Budapestnek úgy tűnik, nincs lemaradása a cseh fővárossal szemben, sőt. Az ide látogató turisták jó része pedig szuperlatívuszokban nyilatkozik 150 éves fővárosunkról, igaz, Prágából is sokan csupa szép emlékkel távoznak. Pedig itt az éttermi árak hozzávetőlegesen 7 százalékkal drágábbak a budapestieknél, az általános fogyasztói árak pedig bő 20 százalékkal. A tengerentúlról érkezőknek viszont még így is olcsó. Vagyis úgy tűnik, a száraz tények terepén jól állunk, így valahol az ízlés és a megfelelő hírverés, marketing és PR oldalán múlhat, hogy mégis alulmaradunk.
Így látja a szakember
Megkérdeztünk tehát egy turisztikai szakembert,
valóban többet tud-e nyújtani Prága az odalátogatóknak, vagy csak ügyesebb szakemberek dolgoznak a marketingjén?
Balassy Mónika, a JNN Utazási iroda vezetője a Dívány kérdésére válaszolva elmondta:
„Legtöbbször a távolról érkező vendég keresett, és talán még manapság is keres hasonlóságot Bécs–Budapest–Prága vonatkozásában. A miérteket kutatva – hogy miért van annyi külföldi vendég Prágában, és miért oda utaznak hazánk csodálatos fővárosa helyett, akár az Ázsiából érkező vendégek is –, felmerül a kérdés bennem,
vajon fektetünk-e elég nagy hangsúlyt arra, hogy a hazánkba látogatók tudjanak róla, hogy mennyi értéket rejt Budapest és közvetlen környéke?
A magyar konyhaművészeten túl, hallottak-e vajon Etyekről, Budapest szőlőskertjéről, ahol a szőlőművelés Mária Terézia korára nyúlik vissza, és ahonnan már hajdanán a magyar pezsgőgyártáshoz érkezett a kiváló minőségű szőlő.
De térjünk vissza Budapesthez. A magyar történelem számos jelentős színhelye a főváros szívében található, az évszázados múltra visszatekintő, a világon egyedülálló építészeti remekművekről már nem is beszélve. Az évenként megrendezett fesztiválok mellett, a felfrissülni vágyó, egészségtudatos külföldről érkező, mit tudhat a fővárosban megtalálható számos termálfürdőnkről?” – teszi fel a kérdést a turisztikai szakértő.
Budapest nem marad el Prágától
„Ha csak erre a néhány példára gondolunk a teljesség igénye nélkül, nem maradunk alul a cseh fővárossal szemben. Ugyanakkor talán nagyobb hangsúlyt kellene fektetni fővárosunk jó hírének keltésére. Erre, a szakemberek reklámkampányai mellett
kiváló alkalmat kínálnak a nálunk megrendezett és a világ számos pontján közvetített sportesemények, világversenyek.
Ilyenkor otthon, a fotelben ülve indirekt módon jut el Budapest szépsége a potenciális utazóhoz, és kelti fel érdeklődését egy-egy rövid spot vagy látványosság képe. Legyünk tehát büszkék, és mutassuk meg a híres magyar vendégszeretet mellett azokat a rejtett kincseket, melyek méltán teszik Budapestet Prága jogos kihívójává.”
