A troli a szocializmus miatt piros, de mi a helyzet a többi járművel?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha te is azok közé tartozol, akiket érdekel, miért sárga a villamos, piros a troli és kék a busz a tömegközlekedésben, kattints! Kiderül, mit lehet tudni a járművek színéről!

Ha egy fővárosi gyereket megkérdeznek, hogy milyen színű egy troli, villamos vagy busz, egészen biztosan azonnal rá fogja vágni, hogy piros, sárga, illetve kék árnyalatban pompáznak ezek. Na de vajon miért éppen ezekben?

Innen a trolik színe

A trolikkal kapcsolatosan ismert a több mint városi legenda: a 70-es járat Sztálin elvtárs születésnapja miatt kapta éppen ezt a számot 1949-ben, viszont hiba lenne azt hinni, hogy ez volt a legeslegelső trolivonal a fővárosban. Az jóval korábban, 1933 decemberében nyílt meg 7, később 7T jelzővel, és nem is tett meg túl nagy utat: a Vörösvári úttól az Óbudai temetőig  közlekedett  mindössze.

Ez a járműszín a szocializmus miatt alakult ki
Fotó: Aleksei Savin / Getty Images Hungary

A világháborúban aztán ez a vonal teljesen megsemmisült, és nem is volt már később akarat újjáépítésére, helyette 1949 decemberében indult el a 70-es járattal a ma is ismert trolihálózat fejlődése. Ez a vonal a korábbi 10-es villamos útvonalán közlekedett, és természetesen szovjet járművekkel indult. 

A későbbiekben aztán magyar gyártású trolibuszok váltották fel ezeket: az ötvenes évektől kezdve az Ikarusz gyártotta őket.

Érdekesség, hogy pótkocsis verziót is bevetettek a járműből, ám ez balesetveszélyesnek bizonyult, ezért aztán a csuklós változat vette át helyét. A szín kezdettől fogva, kitartóan a piros: ismerve, hogy Sztálin születésnapján indult az első járat, és tudva azt is, milyen volt ekkor a magyar állam berendezkedése, a szocializmus szerepét érezni a dologban egyáltalán nem elhamarkodott véleményalkotás…

A villamos nem volt mindig sárga jármű

Mi a helyzet ugyanakkor a villamosokkal? Ezt a kérdést már nem olyan könnyű megválaszolni, mivel a sárga közel sem volt egyeduralkodó a járművek festésében egy jó darabig. A lóvasút kocsijai barna vagy zöld színűek voltak, és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság is a barna színt vitte tovább. Ekkoriban volt még konkurens társaság is: a Budapesti Városi Vasút „sárga villamos” néven ismert kocsikkal szállt be az utasok kegyeiért folyó versenybe.

Idézőjel ikon

Ezek a villamosok ugyanakkor zöldek voltak, hogy nagyobb legyen a zavar…

A villamosok nem voltak mindig sárgák
Fotó: rhkamen / Getty Images Hungary

A sárga szín az 1900-as években jelent meg, és állítólag pénzügyi okok játszottak szerepet ebben a döntésben – illetve az is szempont lehetett, hogy a sárga olyan szín, amelyet nagyon könnyű észrevenni, így kisebb az esélye egy balesetnek akkor, ha ilyen, jól látható árnyalatban pompázik egy jármű.

Még az 1910-es években is megjelentek ugyanakkor drapp fényezésű villamosok, és a későbbiekben is voltak olyan kocsik, amelyeken fehér vagy barna csíkok is díszelegtek. Hiába jut eszünkbe a sárga a villamosok kapcsán, még ma is előfordulhat, hogy olyan járműbe szállunk be, amelyen egyéb színek is láthatók.

A buszok kékje lehetett volna más is

Ami a buszokat illeti, a teljesen egységes kék árnyalat csak a 2010-es évek döntésének eredménye: ekkor felmenő rendszerben, a fényezést igénylő buszok átszínezésével álltak neki a járművek égkék színűvé varázsolásának. Ekkor már majdnem 100 éves volt a magyarországi buszközlekedés: az első járat még 1915-ben indult útjára, egy benzines és egy akkumulátoros, azaz elektromos busszal.

kék színű busz hátulnézetből
A buszok kékje nemrég egységesedett
Fotó: m-gucci / Getty Images Hungary

A világháborúk persze közbeszóltak a buszvonalak üzemeltetését illetően is, az ekkori elektromos jármű ugyanakkor még sárga színben pompázott.

A húszas években volt ötlet arra vonatkozóan is, hogy pirosak legyenek a járművek, ám ezt akkor politikai okokból elvetették. A választás a kékre esett ehelyett – ennek pontos oka nem ismert, mindenesetre mostanra teljes mértékben elterjedt, hogy a buszok kékek. Ha a tömegközlekedés mellett érdekel az is, hogy az emberek mit hagynak el a vonatokon, ez a cikkünk is tetszeni fog!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?