A csillagászok egy titokzatos rádióhullám-robbanást észleltek, amelynek 8 milliárd évbe telt, mire elérte a Földet. A gyors rádiókitörés az egyik legtávolabbi és legerősebb, amit valaha megfigyeltek.
A gyors rádióhullámok, más néven FRB-k ismeretlen eredetű, intenzív, ezredmásodperces rádióhullámok. Az elsőt 2007-ben fedezték fel, azóta pedig több száz ilyen gyors, kozmikus villanást észleltek az univerzum valamely távoli pontjáról.
Egy messzi-messzi galaxisban…
Az Egyesült Államok legelismertebb, tudománnyal foglalkozó folyóiratában, a Science-ben jelent meg, hogy nemrégiben a FRB20220610A névre keresztelt robbanás kevesebb mint egy ezredmásodpercig tartott, de ebben az emberi ésszel szinte felfoghatatlanul kevés időben annyi energiát bocsátott ki, mint a Nap 30 év alatt. A lap cikke alapján a CNN is beszámolt a különleges jelenségről, amelyet éppen azért nehéz megfigyelni, mert nagyon rövid ideig tart. A rádióteleszkópok segítettek a csillagászoknak nyomon követni ezeket a gyors kozmikus villanásokat, beleértve a nyugat-ausztráliai Wajarri Yamaji Country ASKAP rádióteleszkópokat is. A csillagászok az ASKAP segítségével észlelték az FRB-t 2022 júniusában, és azt is meghatározták, hol keletkezett.
Dr. Stuart Ryder, az ausztrál Macquarie Egyetem csillagásza azt nyilatkozta, hogy később Chilében keresték a forrásgalaxist, és arra jutottak, hogy távolabbról érkezett, mint bármely eddigi rádióhullám-robbanás.
„Valószínűleg egyesülő galaxisok egy kis csoportjában található” – magyarázta a szakember.
Az univerzum rejtett anyagai
A kitörést egy két-három galaxisból álló csoportra vezették vissza, amelyek összeolvadnak, kölcsönhatásba lépnek, és új csillagokat alkotnak. Ez a megállapítás összhangban van a jelenlegi elméletekkel, amelyek azt sugallják, hogy a gyors rádiókitörések a magnetárokból vagy a csillagok robbanásából származó nagy energiájú tárgyakból származhatnak. A tudósok úgy vélik, hogy ez a felfedezés más szempontból is forradalmi, hiszen lehetőséget ad, hogy megmérjék az univerzum eddig hiányzó mennyiségeit.
„Ha összeszámoljuk a normál anyag mennyiségét az univerzumban – az atomokat, amelyekből mi magunk is állunk –, azt találjuk, hogy több mint a fele hiányzik annak, amennyinek lennie kellene – mondta Ryan Shannon, a tanulmány társszerzője, a Swinburne Egyetem professzora.
Úgy gondoljuk, hogy a hiányzó anyag a galaxisok közötti térben rejtőzik, de lehet, hogy annyira forró és szétszórt, hogy nem lehet látni normál technikákkal.
Az univerzum tömegének becslésére használt jelenlegi módszerek eddigi eredményei nem egyeznek egymással, ami szintén arra utal, hogy egyelőre nem sikerült a valós értéket meghatározni.
Régi kérdésekre adhat választ
A mai napig közel 50 gyors rádiókitörést sikerült visszavezetni a kiindulási pontig.
„Bár még mindig nem tudjuk, mi okozza ezeket a hatalmas energiakitöréseket, az eredmények megerősítik, hogy a gyors rádiókitörések gyakori események a kozmoszban, és képesek leszünk felhasználni őket a galaxisok közötti anyag észlelésére, valamint a galaxisok szerkezetének jobb megértésére” – mondta Ryan Shannon.
Jelenleg Dél-Afrikában és Ausztráliában is építenek rádióteleszkópokat, és a csillagászok azt remélik, hogy ezek több ezer gyors rádiókitörés észlelését teszik lehetővé nagyobb távolságból.
„Az a tény, hogy a gyors rádiókitörések ilyen gyakoriak, szintén csodálatos – mondta Shannon. Megmutatja, mennyire ígéretes lehet ez a terület, hiszen – miközben több ezer ilyen kitörést tanulmányozhatunk – új térképet készíthetünk az univerzum szerkezetéről. Akár a kozmológia nagy kérdéseire is választ kaphatunk.”
