Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az egyetlen 20. századi építmény, amely a világ hét új csodája közé tartozik, 700 méterrel a tengerszint felett magasodva tárja ki vigyázó karjait 28 méteres fesztávolságával egy hatmilliós város fölé. Brazília egyik legfontosabb szimbóluma, amely pápák bakancslistáján is előkelő helyet foglalt el, a római Trevi kút mellett a világ legtöbb szelfijén szereplő, vasbeton műalkotás.
Az ókori világ hét csodája remélhetőleg sosem merül feledésbe: az epheszoszi Artemisz-templom, Szemirámisz függőkertje, Halikarnasszosz mauzóleuma, a pharoszi világítótorony, a gízai nagy piramisok, a rodoszi kolosszus, és az olimpiai Zeusz-szobor képe még élénken élt az emberiség kollektív tudatában, amikor 2007. 07. 07-én, a „hetek napján” megnevezték a világ hét új csodáját.
A világ hét új csodája
A nagyszabású lisszaboni gálaműsor egyik házigazdájaként Hilary Swank olyan előadók társaságában jelentette be az illusztris lista nagybecsű tagjait, mint José Carreras vagy Jennifer Lopez. A világ hét új csodája pedig a nemzetközi szavazás alapján a mexikói Yucatán-félsziget Chichén Itza nevű azték építményei, a Colosseum Rómában, a kínai nagy fal, a cuzcói Machu Picchu, a jordániai Petra emlékhelye, az indiai Tádzs Mahal és a Rio de Janeiróban található A Megváltó Krisztus szobra.
Az ötlet
1850-ben már felmerült annak gondolata, hogy a Rio de Janeiro fölé magasodó Corcovado-hegyre emlékművet állítsanak, de csak az 1920-as évekre követték tettek az elképzelést. Akkor azonban nem aprózták el, a Megváltó Krisztus szobra emelvénnyel együtt 1000 tonna, amiből a szobor súlya sem kevesebb 700 tonnánál.
A megvalósítás
A szobrot Brazília függetlenedésének centenáriuma apropóján kezdték építeni. A jeles évforduló alkalmával egy nemzeti emlékhely létrehozására az egyik neves hetilap pályázatot hirdetett. A védelmező karjait oltalmazón a nép fölé táró Krisztus szobrának ötletével pályázatot nyert Heitor da Silva Costa szobrának elképzelése találkozott az akkori Brazília oltalomra és stabilitásra vágyó igényeivel, mely a felszabadulás és a függetlenség eszméit is képes kifejezni. A pályázatnyertes építész az óriás Krisztus törzsének és karjainak megformálásához látott, míg egy csapat mérnökkel, építésszel és szobrásszal együttműködve Paul Landowski lengyel–francia szobrász a kezek és a fej megmunkálásán fáradozott.
Az akadályok
Nem volt könnyű dolguk már az elméleti kidolgozás fázisában sem. Először arra a problémára keresték már a tervezési elméleti szakaszban a megoldást, hogyan fog a magasban egy még magasabb, 38 méteres szobor az időjárásnak, a szélnek és egyéb viszontagságoknak ellenállni. Miután erre megtalálták a megfelelő anyaghasználatra is vonatkozó statikai válaszokat, szembe kellett nézniük a következő, nem kisebb kihívást jelentő feladattal: a darabokban elkészült szobor elemeinek feljuttatása a hegytetőre legalább akkora kihívás volt, mint az eddigiek együtt összesen. Előbb „csupán” Párizsból Rióba kellett elszállítani a hatalmas art deco Krisztus „darabkáit”, majd ott fel a célállomást jelentő Corcovado-hegyre, ahová egy kifejezetten erre a célra épített kisvasút oldotta meg a feladatot. Ezután már helyben csak az összeszerelés munkálatai maradtak, amellyel együtt mindössze öt év alatt meg is valósult a projekt.
Az eredmény
Nemzetközi összefogással egy nemzeti szimbólum született meg. Brazília leglátogatottabb műemléke részben svéd kövek felhasználásával Párizsban készült, részben egy lengyel–francia szobrász keze munkáját dicsérve. A mű a világ hét új csodája közül végül az egyetlen, mely a 20. század terméke. A vasbeton Jézus-szobor 1,8 millió turistát vonz évente, több pápa látogatását is élőben üdvözölhette, s amellett, hogy sok százezer szelfikattintást is túlél rendszeresen, immár bizonyítottan a villámcsapást is kiállja.
