Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A húsmentes táplálkozásnak nemcsak rengeteg alfaja, de sok mögöttes ideológiája is van. Egyesek az állatok védelmében mondanak le a húsevésről, mások egészségügyi okból. A éhínség megelőzését zászlajukra tűzők mellett a környezetvédők egy része is tartózkodik a fehérje effajta bevitelétől, nem is beszélve a vallási megfontolásból böjtölőkről. Aki a vegetarianizmust modern hóbortnak gondolja, annak állatira húsba vágó lenne ezt átolvasnia.
Egy nagy vendégségre készülődve ugyan megbonyolíthatja a háziasszony dolgát, ha egyik-másik vendég valamilyen speciális étrendet követ, de tévedésben élünk, ha azt gondoljuk, a húsmentes táplálkozás valami új keletű hóbort vagy modern sznobéria. Annál is inkább, mert már Mózes könyvében is a növényi táplálék jelöltetett ki az emberek eledeléül, sőt Püthagoraszt is húsmentesen táplálkozóként tartja számon a (gasztro)történelem.
„– Mikor jöttök el hozzám, hogy főzzek nektek?
– Az a helyzet, Voula, Ian vegetáriánus. Nem eszik húst.
– Nem eszi meg a húst?
– Nem, nem eszik húst.
– De hogy érted azt, hogy nem eszi meg a húst? Jól van, na! Semmi baj. Majd csinálok bárányt!”
Hiába lepődik meg Voula néni az ikonikus Bazi nagy görög lagzi-jelenetben, hogy a sármos ifjú amerikai vegetáriánus, és nem eszi meg a húst, valójában már az ókori görögöknél is, a vallási és filozófiai tanokban jártas felsőbb rétegek tartózkodtak a lelkes, vagyis lélekkel rendelkező élőlényekkel való táplálkozástól. Jóllehet, az alsóbb néprétegek szegénységüknél fogva eleve nemigen jutottak húshoz, legfeljebb csak egyszerű halakhoz. Platón, Hésziodosz és Ovidius is, az emberiség kezdetének leírásakor, megemlítik, hogy bőséggel állt rendelkezésre mindenféle termés ahhoz, hogy erőszakmentesen is jóllakjon az ember. Így nemcsak a vadászat, de még a mezőgazdaság is felesleges lett volna. De Platón, az ideális állam jellemzése kapcsán, is kifejti, lévén maga is vegetáriánus, hogy a polgárok táplálkozásából hiányzik a hús, s valóban, maga Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz és Hippokratész is, az elbeszélések értelmében, vegetáriánus étrendet folytatott.
Ahiszma
A buddhizmus és a zen buddhizmus tanait vallók mind vegetáriánusként éltek, hiszen az egyik legősibb óind fogalom az ahimsza, mely erőszakmentességet, „nem bántást” jelent, a vegetáriánus életmód mögött meghúzódó egyik legfontosabb ideológia.
Nabukodonozor udvarában többször visszautasításra került a húsféle, mert szennyezi a testet.
Erkölcs és vallás
A Római Birodalom kereszténység elterjedése utáni időszakából egészen a reneszánsz előtöréséig alig jelent meg a vegetáriánus életforma. Egyes szerzetesrendeknél ugyan bevett gyakorlat volt ezekben az időkben is, de nem elsősorban az állatokkal való szolidaritásból, sokkal inkább mint aszketikus, vagyis önmegtartóztató, önsanyargató eszköz volt jelen.
Még a 16. században is ez volt a jellemző a szerzetesrendek kolostori gyakorlatára, majd a 17. században Franciaországban például a ciszterciták egy reformer ágazata a vegetáriánus étrendet kezdte szorgalmazni követőinek. Ez a rendben nagy felbolydulást okozott, s végül annak kettészakadásához is vezetett. A szétvált ciszterci rendből önállósult 1892-re a trappisták közössége.
Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy ennek az eszmének az egyik úttörőjeként is a reneszánsz polihisztor Leonardo da Vincit tartják számon. Noha sem René Descartes, sem Immanuel Kant szerint nem tartozunk mi, emberek, elszámolással az általunk fogyasztott állati hús miatt lelkiismeretünknek, a szemlélet egyre szélesebb körben talált követőkre, és az 1800-as évek elején Londonban már vegetáriánus egyesületek alakultak. E csoportosulásoknál pedig olyan emblematikus alakok váltak a „cég arcává”, mint a költő P. B. Shelley vagy a Nobel-díjas drámaíró G. B. Shaw.
Filozófia és propaganda
A 19. században német földön is elterjedtté vált a vegetáriánus nézet, s Richard Wagner zeneszerzőhöz hasonlóan a szintén Nobel-díjas orvos, lelkész Albert Schweitzer is markánsan állást foglalt az eszme mellett, bár a gyakorlatban mindketten csak életük vége felé léptek maguk is a húsmentes táplálkozás útjára. De még a hitleri pártpropaganda is magáévá tette és meglovagolta az egyszerre divatos és rokonszenvet ébresztő filozófiát, így a vezért is állatbarát vegetáriánusként festette le a nép előtt.
Etika és környezetvédelem
A híres állatmentővé lett Brigitte Bardot nemes missziója ellátása közben tért át a vegetáriánus étrendre, Pamela Anderson vadász édesapja hatására választotta ezt az életmódot, Alec Baldwin pedig erkölcsi motivációi mellett környezetvédelmi okokból igazolt át a vega oldalra 2019-ben. Olyan elődök után döntöttek a hús mellőzése mellett, mint Lev Tolsztoj, Mahátma Gandhi vagy Albert Einstein.
