Vér, kegyetlenség, szex: megvan minden ebben a történetben, amitől borzongani lehet, ráadásul a sorozatgyilkos szerepét egy nőre osztotta az élet. Vagy irigy emberek, akiknek évszázadokon át sikerült tömegeket megvezetni.
Báthory Erzsébet történetét mindenki ismeri: 650 lány haláláért felel a legenda szerint, az ártatlanok vérét pedig arra használta fel, hogy fürdőt vegyen bennük, mivel állítólag hitt abban, hogy ez örök fiatalsággal ajándékozza meg. A szadizmus egyik jelképévé vált a magyar nemes, akinek életét aztán könyvek, filmek, sorozatok, operák, de még videójátékok is feldolgozták.
Tényleg sorozatgyilkos lett volna?
Ami biztos, az az, hogy Báthory Erzsébet 1560-ban született Nyírbátorban: nagybátyja nem más volt, mint Báthory István erdélyi fejedelem. Az ecsedi kastélyban nevelkedett 11 éves koráig, amikor is Nádasdy Ferenc gróf eljegyezte a gyereklányt.
A pletykák szerint még menyasszony volt, amikor egy parasztfiúval viszonyt kezdett, melynek sajnálatos gyümölcseként gyermeke is született.
A gyermeket eltüntették, 15 évesen pedig férjhez is adták Erzsébetet.
Bátor és kegyetlen férje legtöbbször hadban állt valahol, így az asszonnyá vált Erzsébet Csejtén, magányban töltötte ideje nagy részét. Közel harminc éven át voltak házasok, ez idő alatt négy, más források szerint öt gyermekük is született, akik közül legalább három megélte a felnőttkort is, ám a szépnek nem nevezhető asszony az évtizedeket az emberektől elzárkózva töltötte, innen is eredhet annak mítosza, hogy valami takargatnivalója volt.
Az özvegyasszony hamar furcsa pletykák tárgya lett
1604-ben aztán Nádasdy meghalt, Erzsébet egyedül maradt. A rossz nyelvek már korábban is azt beszélték, hogy okkult tudományokba ássa magát, de özvegyként már nem tartotta vissza semmi az embereket attól, hogy a legabszurdabb pletykákat terjesszék. Ezek szerint egy szolgálólány vére egyszer ráfröccsent az egyébként nem túl előnyös külsejű nőre, aki ettől szebbnek érezte magát,
innen datálódik a lányok vére iránti élénk érdeklődése.
A szüzeket várába gyűjtő, megkínzó, meggyilkoló nő mítosza innen már csak egy lépés. Állítólag vérükben fürdött, női szeretőt tartott, akadémiát nyitott lányoknak, és velük is végzett. Thurzó István nádor 1610-ben tartóztatta le vélt bűnei miatt, családtagjai kínvallatás hatására ellene vallottak, Báthory Erzsébetet pedig saját várába börtönözték be, ahol megbomlott elmével halt meg 1614-ben.
Ilyen volt a nő élete a valóságban
A történészek kicsit más képet festenek ugyanakkor Báthoryról, mint ellenségei. Már kisgyermekként is voltak rohamai, erős migrénjei és erőszakos hangulatingadozásai is, ráadásul gyerekként olyan dolgokat kellett végignéznie, amelyektől minden épeszű ember távol tartaná mai ismeretei mellett gyermekét.
A szolgákat ebben az időszakban minden lelkiismert-furdalás nélkül verték nyilvánosan is, de a kis Erzsébet kivégzéseknek is szemtanúja volt.
Ezek után következett életében kamaszként kötött házassága, amelyben egy elképesztően brutális férfira bízták életét szülei.
Nádasdy állítólag terrorbemutatókat tartott feleségének, az egyiken például megkötözött lányt forgatott mézbe, majd hagyta, hogy rovarok kezdjék őt rágcsálni. Nejének karmos kesztyűt készíttetett a férfi, hogy azzal üsse szolgálóit, ha valamit nem úgy tesznek, ahogyan azt ő elvárja. Tulajdon nagynénje, Klára eközben az orgiák világába vezette be az ártatlannak már cseppet sem nevezhető nőt, de mágusoknak, boszorkányoknak is bemutatta őt.
A történészek szerint a megözvegyült asszony nem hagyott fel a kegyetlenkedéssel, de az, hogy ebben a korban valaki mostohán bánik szolgáival, nem volt különleges esemény. Báthory ugyanakkor állítólag elkövetett egy hibát: magasabb társadalmi osztályokból is áldozatokat választott magának, ami fölött már nem hunytak szemet, ennek köszönhette végzetét.
Útjában állhatott másoknak
A legfrissebb elképzelések ugyanakkor vitatják ezt a teóriát is: azzal érvelnek, hogy Báthory Erzsébet konspiráció áldozata lett, egyesek teljesen ártatlannak is vélik, míg mások szerint valós vétkeit nagyították fel, hogy el tudják távolítani útjukból.
Az tény, hogy II. Mátyás király sokkal volt adósa, így kapóra jött neki, hogy félreállították, ráadásul veszélyt is láthattak benne.
Bezárása gyermekeinek is jól jött: vejeinek nem kellett várni halálára, hogy megszerezzék pénzét és hatalmát, egy lánya pedig rátette kezét ingatlanjaira.
Azt soha nem fogjuk megtudni, melyik teóriában pontosan mennyi az igazság: valószínűleg sem maga a sátán, sem megtestesült angyal nem volt Báthory Erzsébet. Az 1600-as évek Magyarországában özvegy nőként sokak útjában állhatott, akiknek kapóra jöttek szadista kedvtelései: úgy állították félre, hogy az örökkévalóságnak szóló legendát kerítettek alakja köré.
