A NASA ötven éve elpusztította a marsi életet egy tudós szerint

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

1976-ban két Viking Mars-járó landolt a vörös bolygón: a német kutató szerint a marsi életet kioltották az általuk végzett tevékenységek.

Dirk Schulze-Makuch, a Berlini Műszaki Egyetem munkatársa szerint az a hetvenes években végzett kísérlet, melynek során vizet juttattak a talajba, végzetes következményekkel járt.

A Mars-járók végezte kísérlet először anyagcsere nyomát mutatta ki, de a további vizsgálat során nem találtak életre utaló jeleket. Schulze-Makuch úgy véli, hogy a víz használata volt a hiba. A feltevés abszurdnak tűnhet, a Marshoz hasonló domborzati viszonyokkal rendelkező Atacama-sivatagban ugyanakkor a sós kőzetekben élő baktériumoknak nincs szükségük esőre az élethez, sőt: túl sok víz végezne velük. 

A marsi életet megtaláltuk, aztán végeztünk vele, állítja a német kutató
Fotó: Corbis / Getty Images Hungary

A két Viking leszállóegység életre utaló jeleket keresett, valamint a talaj és a környezet fizikai és mágneses jellemzőit vizsgálta.

Idézőjel ikon

A német kutató szerint rejtélyes, hogy két, ellentétes eredményt adó vizsgálatot folytattak.

Ezek során vizet adtak a talajhoz, az elmélet ugyanis az volt, ha létezik élet a Marson, a baktériumok elfogyasztják a tápanyagot, mely a vízben található, majd gázt bocsátanak ki.

„Ha feltételezzük, hogy a marsi élet úgy alkalmazkodott a környezethez, hogy hidrogén-peroxidot épített be a sejtekbe, az megmagyarázza a Viking-eredményeket. Ha a marsi sejtek hidrogén-peroxidot tartalmaztak, akkor a víztől elpusztultak, ráadásul a hidrogén-peroxid ilyen esetben reakcióba lép a környezetében lévő szerves molekulákkal, ami nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátását eredményezi – pontosan azt, amit a berendezés mért” – vélekedik Dirk Schulze-Makuch. A NASA mindenesetre továbbra is kitartóan kutatja az élet nyomát: úgy tűnik, nem értenek egyet a kutatóval.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.