Titkos Covid-labort találtak: génmódosított állatok, vírusok hemzsegtek benne

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A kisvárosi Covid-labor megtalálása a hatóságokat is sokkolta: olyasmikre bukkantak benne, amire nem számítottak.

A labort egy kínai cég működtette engedély nélkül Kaliforniában: a Prestige Biotech célja az volt, hogy diagnosztikai laboratóriumot alakítsanak ki itt, de soha nem kaptak meg semmiféle engedélyt.

Még tavaly decemberben kezdtek el vizsgálódni az épület rendeltetését illetően, márciusban pedig már az is kiderült, hogy

Idézőjel ikon

feltehetően fertőzőképes anyagokat, kísérleti állatokat és testnedveket kezeltek az illegális laborban.

A további vizsgálódások során aztán feltehetően a helyszínen fejlesztett terhességi és koronavírus-tesztekre is bukkantak a hatóságok, akik megpróbálták felvenni a kapcsolatot a Prestige Biotechhel, de nem jártak sikerrel.

A titkos Covid-laborban siralmas körülmények közt tartott kísérleti egerekre is bukkantak
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Ezt követően júliusban teljesen megtisztították az épületet a potenciálisan fertőző és veszélyes anyagoktól. Az ügy itt azonban még nem ért véget, a kutatásokba beszállt az FBI, illetve az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is. 

Alaposan megvizsgálták azokat a mintákat, amelyeket a titkos laborban vettek, végül arra derült fény, hogy legalább húszféle fertőző anyagot tároltak ott.

Ezek közt szerepelt HIV, Covid, rubeola, chlamydia, malária és még további kórokozók is.

A legsokkolóbb a helyszínen dolgozók számára talán az lehetett, hogy egerek százaira is bukkantak: az állatokat élelem és víz nélkül hagyták magukra, 180 el is pusztult közülük, mire bejutottak a laborba, közel 800-at pedig elaltattak. Az állatok a feltételezések szerint génmódosítás útján átprogramozták arra, hogy könnyen elkapják, majd terjesszék a koronavírust.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.