A CIA első kémnőit alulfizették és gúnyolták, pedig profik voltak

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a híres kémnőkre gondolunk, a legtöbbünk fejében Mata Hari neve fordul meg elsőként: azokat az amerikai kémnőket méltatlanul elfelejtettük, akik a CIA első napjaiban bizonyítottak sokat.

Ha valakiknek meg kellett küzdeniük az üvegplafonnal, akkor azok ezek a tehetséges és talpraesett nők voltak: egy dolog, hogy tökéletesen teljesítettek olyan kemény helyzetekben, amilyeneket a második világháború eléjük állított, de ezenfelül még férfi kollégáik lekicsinylő megjegyzéseit is el kellett szenvedniük.

Amerika híres kémnői egyenjogúságért harcoltak

Alsószoknya-alosztály: a kifejezés semmiképp sem elismerést rejt, így nevezték férfi kollégáik a gúnynevet legfeljebb nemükkel kivívó kémnőket. Nem csoda, hogy egyikük, Eloise Page vezetésével összefogtak, hogy visszaszorítsák a nemi alapú diszkriminációt a cégen, azaz a CIA-n belül.

A nők ugyanis hiába dolgoztak keményen, védték meg hazájukat, dolgoztak kettős ügynökökkel, vették rá azokat észérvekkel vagy akár zsarolással arra, hogy átálljanak, nem sikerült még ugyanoda verekedniük magukat, ahol a férfiak pusztán nadrágjuk révén voltak.

Nem volt elég az sem, hogy ha kellett, életüket is adták munkájukért: a női kémek ugyanúgy hordtak maguknál ciánkapszulát, hiszen életük pont olyan veszélynek volt kitéve, mint bármely férfi kollégájuké. Mégis, bár 1952-ben már a CIA állományának 40 százalékát tették ki a nők, csak ötödük fizetése érte el a középszintet jelentő évi 7500 dollárt, a férfiak 70 százaléka ugyanakkor vidáman bezsebelte ezt az összeget. Fairnek semmiképp sem tekinthető ez a bánásmód, mely ellen érthető módon szerették volna felemelni szavukat „az alsószoknyások”.

Régóta dolgoztak kémnők, mégsem becsülték meg őket Amerikában sem
Fotó: cjp / Getty Images Hungary

Nem hagyták, hogy előítéletek akadályoztassák őket

Hogy jobban megérthesd, milyen környezetben álltak helyt nap mint nap a CIA születésének idején a nők, érdemes elolvasnod Nathalia Holt Okos csajok – Kémnők a CIA-ban című kötetét, melyből kivételes élettörténetek rajzolódnak ki. Eloise Page-é, aki nemcsak nagyszerű munkaerő volt a cégnél, de gondoskodott arról is, hogy az ő mesterét, William Donovant se felejtse el az utókor: szobrot állíttatott neki. A „Vaslepke” néven is ismert Page aktív kémkarrierje lezárultával –

Idézőjel ikon

melyben egészen a technikai és tudományos vezetői pozícióig jutott, majd az athéni kirendeltséget vezette

– a nemzetközi terrorizmus szakértője és templomi szertartásvezető lett.

Mellette Addy Hawkins, Liz Sudmeier, Mary Hutchinson és Jane Burrell sorsát is bemutatja a kötet. Sudmeier a Közel-Keleten dolgozott, szovjet államtitkokat szerezett meg. Adeleide Hawkins profi kódfejtő volt, a CIA kriptológusait is vezette – egész addig, míg le nem váltották valakire, akinek kinézték ezt a helyet. Hutchinson képzett történész volt és négy nyelven beszélt folyékonyan, mégis titkárnőnek akarták szerződtetni a CIA-hez: ennek ellenállt, és később be is bizonyította, mennyivel többre képes. Németországban kettős ügynökök hálóját szervezte meg, munkája pedig végső soron a modern Ukrajnával való nyugati kapcsolatok meglapozásához vezetett. Jane Burrell sorsa tragikusan alakult: mindössze öt évig állhatott a CIA szolgálatában.

A modern korban is megbecsülésért kellett küzdeniük
Fotó: krisanapong detraphiphat / Getty Images Hungary

Az alsószoknyások végül nyertek

Az alsószoknyások, mint az a karrierjüket röviden bemutató, kiragadott példákból is kiderül, sokat adtak a CIA-nak. Azt hihetnénk sikereik listáját olvasva, hogy erőfeszítéseiket sikerre is tudták váltani, és hamar rendeződött a nők szerepe a cégen belül, de ez sajnos nem így volt. Még egy 1992-es üvegplafon-kutatás is azt mutatta ki, hogy a kémszervezeten belül ugyan majdnem 40 százalék a női munkavállalók aránya, a felső vezetésben mégis csak 10 százalékkal képviseltetik magukat.

Két évvel a kutatás megjelenése után Jeanne Vertefeuille CIA-ügynök, aki 1954-ben gépírónőként csatlakozott a CIA-hoz, mestermunkával leplezett le egy CIA-veterán KGB-téglát, Aldrich Amest.

A következő években egyre több nő jutott egyre magasabbra a ranglétrán, majd 2018-ban Gina Haspel lett az első női vezető a CIA élén.

Ő aztán tovább tudta javítani sorstársai helyzetét a cégen belül, melynek mára nagyságrendileg fele-fele arányban vannak női és férfi alkalmazottai. A vezetői pozíciók 43 százalékát is nők töltik be, 2021-ben pedig Avril Haines lett a National Security Agency vezetője. Ezzel végre tényleg sikerült áttörni az üvegplafont: amit az okos csajok elkezdtek, több mint fél évszázadba telt befejezni, de megérte a munka.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így jelez a bőr, a köröm és a haj tested egészségéről

A szépség az egészséggel kezdődik. A bőr, a haj és a körmök állapota sokat elárul arról, mennyire táplálkozunk egészségesen, és mennyire figyelünk oda magunkra – vallja Nagypál Krisztina szépségkirálynő, BioTechUSA márkanagykövet.

Életem

Ezt árulja el a személyiségedről, hogyan iszod a kávét

Van, aki reggel csak egy gyors feketét kér, más a habos lattéra esküszik, és olyan is akad, aki még a leghidegebb napokon sem mond le a jeges kávéról. A kávézás persze nem személyiségteszt, mégis sokat elárulhat rólunk. Megmutathatja, hogy a biztonságot, az élményt, az egyszerűséget vagy épp az újdonságot keressük a hétköznapokban.

Életem

Ezért taszíthatnak a kellemes illatok is: meglepő a magyarázat

Előfordulhat, hogy egy mások által imádott illat bennünk furcsa ellenérzést kelt. Az illatterápiával foglalkozó szakemberek szerint ennek lelki okai is lehetnek, ugyanis bizonyos illatok olyan belső gondolatokat, érzéseket mozgatnak meg bennünk, amelyekkel tudattalanul sem szeretnénk szembesülni.

Testem

Erre utalhat, ha megmagyarázhatatlanul viszketsz

Megőrjít a folyamatos viszketés, de hiába vizsgálod a bőröd, egyetlen kiütést, pirosságot vagy ekcémás foltot sem találsz rajta? Ne intézd el annyival, hogy biztosan csak száraz a levegő! Ha a kellemetlen inger látványos tünetek nélkül jelentkezik, a szervezetünk sokszor belülről küld segélykiáltást. A háttérben a vese- és májproblémáktól kezdve a pajzsmirigy-rendellenességeken és a vashiányon át akár komolyabb belgyógyászati betegségek is állhatnak. Utánajártunk, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni a rejtélyes vakarózással.

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.