Az arcát mindenki ismeri, a nevét kevesen: ez a nő volt Botticelli Vénusza

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

La bella Simonetta, azaz a szép Simonetta. A 15. századi Genovában nem volt olyan nemesember, aki ezt a nevet ne ismerte volna: Simonetta Vespuccit tartották a legszebb nőnek egész Észak-Itáliában. Szépsége és népszerűsége úgy fonódott össze a reneszánsz Itáliában, mint később, az 1950-es években Marilyn Monroe-é.

1475 januárjában Firenzében lovagi tornát rendeztek, amelynek győztese Giuliano Medici volt, a legbefolyásosabb Medici család egyik sarja. Udvari költője, a fiatal Angelo Poliziano nyomban hozzálátott, hogy versbe szedje a nagy tettet. A költemény főhőse maga Giuliano volt, aki szerelemre gyullad a szép Simonetta iránt, és szenvedélyes elragadtatásában Vénusz birodalmába képzeli magát. A torna győztese egy Botticelli által festett zászlót kapott, Simonetta arcképével és a La sans par felirattal („A páratlan”) díszítve.

A Mediciek Firenzéje

Az 1470-es években Firenze aranykorát élte. A legbefolyásosabb család, a Mediciek hatalmukat és vagyonukat – többek között – arra használták fel, hogy a kor legkiválóbb művészeit támogassák. Lorenzo di Medici, akit Il Magnifico („A nagyszerű”) néven is ismertek, a valaha volt legjelentősebb mecénások egyike volt: költőket, festőket, szobrászokat, filozófusokat támogatott, de ő maga is tehetségesen verselt, érdeklődött a szobrászat iránt, és építészeti kérdésekben is szakértőnek tartották. Öccsét, Giulianót pedig a társaságok kedvencének tartották, közvetlen és vidám természete miatt is népszerű volt. Ezek a férfiak alkották meg a korszak szépségideálját is: ők határozták meg a közízlés számára, milyen a tökéletes női arc és test. És amikor Simonetta megérkezett Firenzébe, mindannyian egyetértettek abban, hogy ő maga a megtestesült szépség.

Botticelli nem csak Vénuszt mintázta Simonetta Vespucciról
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

Vénusz születése

Simonetta Cattaneo Genovában (vagy valamelyik városban a Ligur-tenger partján) született, 1453-ban, „ott, ahol a dühös Neptunusz a sziklákhoz ütődik”. Apja, a genovai nemes Gaspare Cattaneo della Volta Simonetta tizenöt éves korában úgy döntött, a család Firenzébe költözik. Egy évvel később a genovai San Torpete-templomban pillantotta meg őt Marco Vespucci, a felfedező Amerigo Vespucci unokatestvérének fia. Marco hamarosan megkérte a szép Simonetta kezét, és a szülők örömmel beleegyeztek, hiszen a Vespucciak kiváló kapcsolatokat ápoltak a Medici famíliával.

Elbűvölő szépség

A Mediciek, különösen Giuliano, Simonetta érkezése után gyakori vendégek lettek a Vespucciak házánál. A művészeteket pártoló Lorenzo és az „aranyifjú” Giuliano még abba is belementek, hogy az esküvőre a Medici-palotában kerüljön sor, az esküvői fogadásra pedig egy szintén pazar toszkán villában, Villa de Caregiben.

Idézőjel ikon

Simonetta mindenkit elbűvölt, bálokra és fogadásokra járt, és szépsége a művészeket sem hagyta hidegen:

Sandro Botticellitől Piero di Cosimóig számtalan festő örökítette meg az ovális arcú, aranyhajú nőt. Egyes művészettörténészek szerint Botticelli bele is szeretett múzsájába. De Firenze későbbi egyházi zsarnoka, a nagy hatalmú Savonarola is Simonetta hódolója volt.

Simonetta Flora alakjában a Tavasz című festményen
Fotó: Leemage / Getty Images Hungary

Ma már nem tudni, mennyire volt a korszakban bevett módon „udvari” ez a szerelem, vagy történt-e más is Giuliano di Medici, illetve Botticelli és a szép Simonetta között. Mindenesetre Simonetta halálos beteg volt: tüdőbajban szenvedett, s mindössze 22 évesen örökre lehunyta a szemét. Sokáig úgy hitték, hogy halálát a tuberkulózis okozta, a legújabb kutatások szerint azonban hipofízisadenómában, az agyalapi mirigyet érintő daganatban szenvedett. Nyitott koporsóban vitték keresztül a városon, így utoljára még egyszer mindenki megcsodálhatta a szép Simonettát.

Botticelli múzsája

Botticelli számtalan képen megörökítette a szőke hölgyet, sokszor ruhátlanul. (Egyes művészettörténészek szerint egyáltalán nem bizonyított, hogy az egymáshoz igen hasonló hölgyek mindegyike Simonetta lenne.) A Vénusz születése Simonetta halála után tíz évvel keletkezett, a Tavasz című kép pedig Lorenzo di Medici 1482-es esküvőjére készült: a tehetős nemes ekkor Simonetta unokahúgát, Semiramidét vette feleségül. Botticelli festménye volt a nászajándék Semiramide számára, ami a hálószobában kapott helyet.

Ekkor már Giuliano sem élt: a Pazzi-összeesküvésben 1478-ben, két évvel Simonetta halála után meggyilkolták. Ugyanebbe az összeesküvésbe keveredett bele Simonetta férje, Marco Vespucci is, akit száműztek a városból. Simonetta merengő, arisztokratikus arca azonban Botticelli festményeinek köszönhetően máig ismerős az utókornak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.