Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonlóan régóta tartja magát a legenda, miszerint az amerikai kormány előre tudott az 1941-es Pearl Harbor elleni japán légi csapásról, de szándékosan hagyta, hogy az megtörténjen, és így legyen indokuk belépni a második világháborúba Nagy-Britannia és a Szovjetunió oldalán. De vajon így tényleg történt? Mennyi igaz a történetből?
Roosevelt tudatosan készült a háborúra
Az amerikai hadiflotta jelentős károkat szenvedett, 18 hadihajó süllyedt el vagy rongálódott meg súlyosan, 180 repülőgép semmisült meg és 2403 amerikai állampolgár halt meg a Pearl Harbor elleni, 1941. december 7-én történt támadás során, melyre válaszként négy nappal később – egyetlen ellenszavazattal – a Kongresszus jóváhagyta a Japán elleni hadüzenetet, az Egyesült Államok belépett a második világháborúba. Már a háború idején megindultak a mendemondák arról, hogy Franklin Delano Roosevelt elnök előre tudott a Hawaii-szigeteknél található haditengerészeti bázis elleni légitámadás tervéről, de szándékosan elhallgattatta a titkosszolgálat jelentéseit, ugyanis mindenáron harcba akart szállni a náci Németországgal és a Japán Birodalommal.
Az amerikai történelemben egyedülálló módon négyszer is elnöknek választott Roosevelt valóban meggyőződéses ellenfele volt a nácizmusnak, és már 1937-ben arról beszélt, hogy egy masszív európai háború esetén Amerika sem úszhatja meg, saját védelmük érdekében fel kell venniük a kesztyűt az ordas eszmékkel szemben – írja Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója. Roosevelt ugyanakkor tisztában volt vele, hogy az amerikai közvélemény többsége az izolacionizmus politikáját támogatja, vagyis úgy gondolja, az Egyesült Államoknak semmi köze Európa belügyeihez. A világháború kirobbanását követően az elnök figyelmeztette honfitársait, hogy a semlegesség senkit sem véd meg az agressziótól, és egy új törvénnyel elérte, hogy az USA hadianyagot adhasson el Nagy-Britanniának és Franciaországnak azzal a feltétellel, hogy azok készpénzben fizetnek érte és saját hajóikon szállítják el.
Roosevelt továbbá folyamatos hadiipari fejlesztéseket eszközölt ki, Franciaország eleste után pedig kölcsönbérleti szerződést kötött, melynek értelmében felszerelést adhattak olyan országoknak, melyek védelmét az USA saját maga szempontjából fontosnak látta. Mindezek ellenére az elnök – tulajdonképpen választói arcába hazudva – végig azt állította, Amerika kimarad a háborúból. Az említett tények ismeretében gyanús lehet, hogy Roosevelt valóban tudott a Pearl Harbor elleni támadásról, és már régóta indokot keresett a háborúba való belépéshez – a bizonyítékok azonban ellentmondanak ennek az összeesküvés-elméletnek.
Pearl Harbor nem is lett volna indok a németek elleni hadüzenethez
Egyrészt a japánok saját vallomásuk szerint semmilyen rádióüzenetet nem adtak le a támadással kapcsolatban, melyet így nem foghatott el az amerikai titkosszolgálat, másrészt, még ha létezett is volna ilyen üzenet, és Roosevelt megpróbálta volna eltitkolni, bármelyik hírszerző tiszt kiszivárogtathatta volna az információt. Az elnök továbbá egész életében rajongott országa hadiflottájáért, és nem valószínű, hogy éppen annak részleges elpusztításával akart volna háborús indokot kreálni, pláne, hogy a flottára nagy szüksége volt egy Japán elleni csendes-óceáni háborúhoz. Abban az esetben, ha Roosevelt tényleg tudott volna a támadásról, valószínűleg kirendeli a flotta nagy részét az öbölből, és csak néhány régi, rozoga, feláldozható hajót hagy a kikötőben.
Továbbá az amerikai kormányzat nem Japánnal, hanem Németországgal akart elsősorban hadba szállni, egy Japánnal szembeni háborúra inkább kényelmetlen, elkerülendő dologként tekintettek. A Pearl Harbor elleni támadás – ellentétben azzal, ahogyan sokan hiszik – egyáltalán nem jelentett indokot arra, hogy Amerika a Harmadik Birodalom ellen is hadba lépjen, ugyanis a tengelyhatalmak közötti megállapodás szerint csak akkor kellett támogatniuk egymást, ha valamelyiküket megtámadták; abban az esetben nem, amikor ők támadtak meg egy másik országot. Vagyis az USA hiába üzent hadat Japánnak, Rooseveltnek továbbra is jó indokot kellett volna találnia rá, miért avatkozzanak be az európai háborúba, ami szinte lehetetlen küldetésnek számított.
A sors azonban mondhatni az amerikai elnök kezére játszott, Hitler ugyanis – aki elkerülhetetlennek látta az Amerika elleni háborút és bízott a japánok győzelmében – úgy döntött, elébe vág a dolgoknak, és december 11-én hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ezzel gyökeres fordulatot vett a második világháború sorsa és a történelem menete.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.
